Tenet filmkritika

2020. augusztus 26.
79.6151
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
DNS profilja, adatai
DNS
Húszesztendős ténykedést követően Christopher Nolan immár márkanévnek számít a filmiparban, alkotásai pedig valódi mozieseménynek, melyek mindig valami szokványostól eltérőt ígérnek, a lehető legmodernebb megvalósításban. A Mementó, az Eredet és a Csillagok között író-rendezőjére jellemző a grandiózus látvánnyal egybekötött agytágítás - különösen az utóbbi két filmje esetében, mivel a pályája elején még nem engedhetett meg magának akkora volumenű költségvetést, mint amit később elérhetővé tett számára a siker, illetve a Warner Bros. filmstúdió.
Advertisement


A fentiek mellett Nolan egyrészt a rendkívül realisztikus megközelítéséről vált híressé (ami még a szuperhősfilmek műfaját is megreformálta, lásd Sötét Lovag-trilógia), másrészt az idővel való játékáról. Filmjeire általában nem jellemző a lineáris cselekményvezetés - még egy konkrét, második világháborús esemény (Dunkirk) elbeszélésekor is sikerült oly módon manipulálnia az időt, hogy a nézőnek úgy kellett összerakosgatnia a történet egyes darabjait.

Azt kell mondjam, Nolan a Tenet esetében sem bújt ki a bőréből, sőt még tovább fejlesztette az idővel kapcsolatos szemfényvesztést. Merthogy a látottak valóban annak nevezhetők - a produkció megtekintése közben nekem személy szerint egyre inkább az volt az érzésem, hogy az író-rendező fejében az járhatott a forgatókönyv megírásakor, hogy az eddigi alkotásaihoz képest valami még ütősebb, extrémebb és elvontabb koncepcióval rukkoljon elő. Ez alapvetően össze is jött neki, de vajon mennyire jó ez nekünk, mezei filmkedvelőknek?

Kat Sator (Elizabeth Debicki) kulcsszerepet játszik a férje elleni akcióban

Kat Sator (Elizabeth Debicki) kulcsszerepet játszik a férje elleni akcióban


A történet középpontjában egy névtelen CIA-ügynök (John David Washington) áll, akit egy némileg félresikerült akció után besoroznak egy titkos szervezetbe. Új küldetése mellé csupán egyetlen kulcsszót (Tenet) és némi homályos információt kap, miszerint egy olyan új fegyver fenyegeti a világot, ami még a nukleáris bombáknál is veszélyesebb.

Az idő eddig még sosem látott manipulációjára alkalmas eszköz megfékezéséhez hősünknek ki kell játszania egy orosz oligarchát, Andrej Sator-t (Kenneth Branagh), amire annak elhidegült felesége, Kat (Elizabeth Debicki) nyújtja számára a legjobb esélyt. A nő vonakodva ugyan, de kész mindent megtenni fia megmentésére a nagyzási mániás, mindent és mindenkit a tulajdonának tekintő férfitől.

Sator azonban láthatóan mindig egy lépéssel mások előtt jár, így az ügynöknek egy jól képzett kommandós csapat segítségére, illetve a társként mellérendelt, a tudományok és a fegyverek terén egyaránt topon lévő Neil (Robert Pattinson) támogatására is szüksége lesz a világ megmentéséhez. Az idő ugyanakkor egyre sürget, sőt időnként össze-vissza halad, hogy azután ki tudja, hol álljon meg...

Az ügynök (J.D. Washington) és Neil (Robert Pattinson) kellemesen elcsevegnek a kit tudja miről

Az ügynök (J.D. Washington) és Neil (Robert Pattinson) kellemesen elcsevegnek a kit tudja miről


A cselekmény követése nem lehetetlen ugyan, ám a játékidő múlásával egyre nehézkesebbé válik. A Tenet, melynek szó szerinti jelentése valamiféle tanra, tételre, elvre vagy akár dogmára utal, valóban olyan, mint egy elvont fogalom - egy eszköz, ami arra szolgál, hogy ugyanúgy manipuláljon bennünket, mint az időt magát. Ha nem vigyázunk, könnyen azon kaphatjuk magunkat, hogy csak kapkodjuk a fejünket, igyekezve befogadni a felénk közvetített, mind verbális, mind vizuális információtömeget.

Ha beülünk eme mozira, alapvetően két lehetőségünk van: 1.) Nem is próbáljuk meg különösebben megérteni a történet és a látottakra adott magyarázok lényegét, hanem csak élvezzük a látványt és azon izgalmakat, amiket a cselekmény sodró lendülete kínál. 2.) Ha mindez önmagában nem elégít ki bennünket, akkor egyrészt muszáj lesz nagyon odafigyelnünk, másrészt nem árt némi érdeklődés, sőt inkább előképzettség a fizika és esetleg a filozófia néhány velősebb aspektusával kapcsolatban.

A filmben ugyanis röpködnek az olyan kifejezések, mint a nagypapa-paradoxon, az idő nyila vagy az entrópia. Az akció ilyen szempontból szintén egyre durvább és durvább lesz, hogy egy idő után már szinte képtelenség lesz követni, ki vagy mi hogyan, merre és meddig.

Andrej Sator (Kenneth Branagh) szinte mindenre képes egy aranyrúddal

Andrej Sator (Kenneth Branagh) szinte mindenre képes egy aranyrúddal


A legnagyobb gond a koncepcióval, hogy a világegyetem ok-okozati viszonyai (azaz a kauzalitás) miatt az, hogy valaki vagy valami ellentétes irányban mozog az időben minden(ki) máshoz képest, nyilvánvaló képtelenség. Nem véletlen, hogy az idő nyila mindig csak egy irányba mutat - ha azt akarjuk, hogy valaki vagy valami visszafelé haladjon az időben, az elméletileg csak akkor volna lehetséges, ha vele tart az egész univerzum.

Olyan viszont nincs, hogy mindenki előre-hátra mászkál, tetszés szerint egy titokzatos masina révén - habár az idő múlásának sebessége lehet eltérő más-más megfigyelők szempontjából (lásd relativitáselmélet), annak iránya sohasem különbözhet számunkra másokhoz képest. (Hacsak nem kvantumrészecskék vagyunk, mert akkor előfordulhat, hogy nem is ismerjük az idő vagy a téridő fogalmát.)

Aki mindezt nem igazán érti vagy egyáltalán nem érdekli, az vagy megelégszik az első, casual akciófilmként való felfogással, vagy jobban jár, ha inkább nem pazarolja az idejét. Illetve a konkrét koncepció így legfeljebb egyfajta kuriózumként lehet érdekes, mivel ilyesmit - ebben a formában legalábbis - korábban még sohasem láthattunk a mozivásznon.

Ezt nevezem én in medias res kezdésnek

Ezt nevezem én in medias res kezdésnek


Az viszont egészen biztos, hogy a filmen, ha már beültünk rá, nem fogunk tudni unatkozni, pláne mivel a cselekményin medias res, azaz rögtön a lecsó közepébe vágunk. Az akció később is újra meg újra felpörög, közben pedig a cselekmény rejtélyei, illetve az egyes darabkák összeillesztése köti le teljesen a figyelmünket.

Annak ellenére azonban, hogy a sztori egészen a zsibbadásig igénybe veszi az agytekervényeket, senki se aggódjon, ha nem ért minden egyes jelenetet, fordulatot vagy magyarázatot, mivel olyan ember nem, vagy csak nagyon kevés létezhet ezen a Földön. Személy szerint meggyőződésem, hogy bármennyire is a végletekig kidolgozott minden apró részletet, valójában még maga az író-rendező sem minden esetben volt képes követni az eseményeknek a felállított szabályrendszer által előírt logikáját.

Mivel Nolan alapvetően mindent a cselekménynek vetett alá, így klasszikus értelemben vett jellemábrázolásról se nagyon beszélhetünk. Bár bizonyos dolgokat megtudunk a szereplőkről, ezek az információmorzsák is többnyire szigorúan a történetet szolgálják, miáltal elég nehéz bármelyikükkel érzelmileg azonosulni.

A művészet élvezetének még egy raktárban is meg kell adni a módját

A művészet élvezetének még egy raktárban is meg kell adni a módját


A szenvtelen hangvételnek köszönhetően a színészek sem igazán kapnak teret ahhoz, hogy sokszínű vagy igazán mély és kifejező alakítást nyújtsanak. Lényegében mindannyian hozzák, amit a szerep megkíván, még ha néha akad is egy-egy kiemelkedőbb, kevésbé sablonos pillanat vagy interakció. Ilyen szempontból a veszélyes játékot űző feleséget játszó Elizabeth Debickire érdemes odafigyelni, illetve az egykori tinibálvány Robert Pattinson úgyszintén kellemes meglepetés volt a titokzatos tudós-akcióhős szerepében.

Apropó hősök: a filmben többször is szó esik a protagonista szerepéről, amit a narratíva igencsak leegyszerűsítve és képregényszerűen, már-már gyerekesen tálal - mint láthattuk, olyannyira, hogy a főhősnek még csak saját neve sincs, illetve azt végig homály fedi. Ennek megfelelően az egyébként igen tehetséges, a BlacKkKlasman-nel befutott Washington is jobbára beleszürkül a szerepébe, amiről azonban nem a saját, hanem a karaktere egysíkúsága, illetve rejtélyes és kibontatlan természete tehet.

Apropó egysíkúság: mint minden egyes filmjébe, Nolan ezúttal a Tenetbe is belecsempészte valahogyan kedvenc színészét, a már jóval a nyolcvan felett járó Michael Caine-t. Azt hiszem, ez viszont már tényleg puszta tiszteletből vagy megszokásból történt, mivel amit itt tőle láthatunk, az teljességgel kimeríti a cameo szerep fogalmát.

Amikor a dolgok kezdenek eldurvulni, egy lélegzetvételre is alig jut idő

Amikor a dolgok kezdenek eldurvulni, egy lélegzetvételre is alig jut idő


A látvány, mint ahogy azt már egy ideje megszokhattuk egy Nolan filmtől, újfent levesz a lábunkról. A hatás érdekében a rendező egészen odáig ment, hogy CGI vagy modellek alkalmazása helyett egy igazi Boeing 747-es repülőgépet használt egy nagyszabású - természetesen nem kevés pusztítással járó - jelenet felvételéhez.

Nolan rendkívül egyedi helyszínekre kalauzol el bennünket, ezúttal a tengert preferálva (pl. óriási szélkerekek a vízen vagy paradicsomi látvány egy tengerparti magaslatról). Mindez meg is látszik a 200 millió dollárt meghaladó költségvetésen - még ha a robbanások nem is vetekedhetnek egy átlagos Michael Bay produkcióban látható, hasonló effektek számával és nagyságrendjével.

Nem te mondtad, hogy ami egyszer bekövetkezett, az már be van következve?

Nem te mondtad, hogy ami egyszer bekövetkezett, az már be van következve?


Ennek ellenére a mondanivaló, még ha némiképp el is vész az állandóan pörgő események sűrűjében, mindenképpen többet nyújt azokhoz képest. A narratíva többek között olyan, létünk szempontjából alapvető kérdéseket vet fel, mint a sorsszerűség, a dolgok elkerülhetősége vagy elkerülhetetlensége, vagy hogy mi lehet a legjobb stratégia ennek kezelésében, vagyis abszolút alkalmas az arra fogékony nézők elgondolkodtatására.

Habár a Tenet valószínűleg Nolan eddigi legkevésbé realisztikus, illetve (a Csillagok között fekete lyukát leszámítva) a valóságtól leginkább elrugaszkodott filmje, aminek összességében nagyobb a füstje, mint a lángja, még így is bőven az átlag fölé emelkedik. Egyáltalán nem az a szokványos, agyatlan akciófilm, mert elgondolkodtató, nem csak ész nélkül lövöldöznek benne. Aki azért szeret moziba járni, hogy még ha némi csalással is, de megmozgassák a fantáziáját, annak jó eséllyel elnyeri majd a tetszését - a megválaszolatlan kérdések ellenére.

Tenet előzetes

 

Tenet / Tenet (2020)

egy popcornt kérek kólával!
  • Műfaj: Sci-fi
  • Hazai premier: 2020. augusztus 26.
  • Rendezte: Christopher Nolan
  • Hossz: 150 perc
  • 2020-08-26 15:30:00 https://www.gamechannel.hu/pictures/cinemachannel/tenet_1.jpg
  • Szereplők: John David Washington, Robert Pattinson, Kenneth Branagh, Elizabeth Debicki, Aaron Taylor-Johnson, Michael Caine
  • Forgatókönyv: Christopher Nolan
  • Operatőr: Hoyte van Hoytema
  • Vágó: Jennifer Lame
  • Zene: Ludwig Göransson
8
Christopher Nolan 150 Ludwig Göransson 2020-08-26 15:30:00 https://www.gamechannel.hu/pictures/cinemachannel/tenet_1.jpg
7 hozzászólás

zender

3 éve, 9 hónapja és 13 napja

Tökéletes lesz ez majd tévében, HBO vagy valami...

válasz erre

fighterlaci

3 éve, 10 hónapja és 12 napja

Megvárom én ezt online valami szolgáltatásban. Ott meg tudom nézni egymás után többször és lehet hogy meg is tudom érteni. röhögő smiley

válasz erre

DNS

3 éve, 10 hónapja és 12 napja

VaPe írta:
A kritikát végigolvasva nem igazán értem a 8 pontot, inkább a 7 lenne reálisabb. PErsze még nem láttam, csak amiket leírtál, azok alapján.
Akkor értsd úgy, hogy egy Pesti balhéval összevetve minimum 8 pontkacsintó smiley

válasz erre

VaPe

3 éve, 10 hónapja és 12 napja

A kritikát végigolvasva nem igazán értem a 8 pontot, inkább a 7 lenne reálisabb. PErsze még nem láttam, csak amiket leírtál, azok alapján.

válasz erre

Direktor

3 éve, 10 hónapja és 12 napja

De nagyon nézném már én is... mosolygó smiley

válasz erre

muki

3 éve, 10 hónapja és 12 napja

Azt hittem Netflixen lesz először! meglepett smiley

válasz erre

Patrik94

3 éve, 10 hónapja és 12 napja

De sok pontot kapott. Mindenhol csak lehúzást láttam eddig. röhögő smiley

válasz erre
 
legutóbbi hozzászólások
 
marco profilja