A Távozz tőlem, Sátán! a mai kor követelményeihez igyekszik igazítani a téma tálalását, Az ördögűzőben látottakat elsősorban a Hetedik c. David Fincher mű egyes elemeivel vegyítve. Az egyezés legfőképp abban mutatkozik, hogy a főszereplők - legalábbis részben - ezúttal is zsaruk, és a cselekmény egyes részletei, a nyomasztó képi világ, a misztikus vagy természetfeletti jelenségek úgyszintén mutatnak némi hasonlóságot. Ellenben az ördögűzős filmek klasszikus összetevői itt is dominálnak: a démon által megszállt személyek mellett ugyanúgy jelen van a vallásában kételkedő kulcsszereplő, mint a gonosz üldözésében jártas egyházszolga, és tetőpontként persze magának az ördögűzésnek is tanúi lehetünk.
New York zsúfolt és a rendőrség szempontjából mindig eseménydús negyedében, Bronxban különös gyilkosságok és bűnesetek történnek gyors egymásutánban, felkeltve a már sokat látott, kemény nyomozó, Ralph Sarchie őrmester (Eric Bana) figyelmét. A furcsán viselkedő emberek, hátborzongató hangok, latin és más ősi nyelven íródott, rejtélyes feliratok és egyéb különös események egyre inkább hatalmukba kerítik hősünket, aki - miközben szintén sokat tapasztalt, a stresszt azonban sokkal lazábban kezelő, cinikus társával, Butlerrel (Joel McHale) az összefüggést keresi - fokozatosan elhanyagolja szeretett feleségével, Jennel (Olivia Munn) és tündéri kislányukkal való kapcsolatát.
A kegyetlen gyilkosságok és a személyét közvetlenül is érintő, megmagyarázhatatlan jelenségek miatt mind zaklatottabbá váló Sarchie végül elfogadja a renegát pap, Joe Mendoza (Édgar Ramírez) segítségét, aki igyekszik meggyőzni őt a démoni erők munkálkodásáról, valamint a nyomozó különleges képességeiről és kitüntetett szerepéről az ügyben. A természetfölötti létezését kétkedve fogadó, katolikus neveltetésű, ám vallását már lényegében nem gyakorló őrmester kénytelen szembesülni sötét múltjával és önnön hitével, hogy megállíthassa a gonoszt, mely időközben Sarchie aggódó családját is célba vette.
A horror és a paranormális thriller műfajának fentiekben vázolt, már számtalanszor látott kellékeiből összeállított cselekmény önmagában akár működhetne is, a kellő spiritusz azonban valahogy mindvégig hiányzik az alkotásból. Habár a színészek - egy-két gyengébb pillanatot leszámítva - többnyire színvonalas alakítást nyújtanak, igazán kiemelkedő momentumokat nemigen lehet említeni a filmben. A produkció részleges kudarca mindazonáltal nem annyira rajtuk múlt, hanem a forgatókönyvíró-rendező teljesítményén, ami már jóval több kívánnivalót hagy maga után.
Noha az igazi Ralph Sarchie által papírra vetett történetekből merítő Távozz tőlem, Sátán! állítólag valóban megtörtént események alapján készült, a film - egyébiránt fiktív - narratívája és a karakterábrázolás valahol mégis félresiklott, ami egyértelműen Scott Derrickson számlájára írható. Ezt egyrészt úgy kell érteni, hogy a jellemek felemás módon vagy hiányosan kerültek felépítésre - a protagonista rendőr vallásosságával, dilemmáival és motivációjával kapcsolatos részletek nem túlságosan meggyőzőek vagy kidolgozottak, a drogosból és szoknyapecérből lett pap sztorija pedig még annál is gyengébb lábakon áll, míg személyiségfejlődése az alig érzékelhető szinten mozog.
Ami pedig a cselekményt illeti, a forgatókönyv erősen az elődök által lefektetett sablonokból építkezik, azokat gyakran klisészerűen, valódi megalapozottság vagy érzelmi töltet nélkül illesztve egymáshoz. Az ördögűzőre visszautaló iraki eredet, a víziók, és a nyomozó személyes érintettsége, a kiválasztottság mind-mind újrahasznosított elemek, a Sarchie bűnös múltjáról szóló közhelyszerű történet pedig egyenesen hiteltelenül kerül felvezetésre. Hogy a zsaru és családja problémás kapcsolatának érzékeltetése mégsem fullad teljes kudarcba, az nagyrészt a bájos Olivia Munn sallangmentes, ugyanakkor határozott és empatikus alakításának köszönhető, közel a maximumot kihozva a többi főszereplőéhez képest jóval letisztultabb karakterből.
Azt azonban leszögezhetjük, hogy a közkedvelt zsarufilmek és a paranormális jelenségekkel ijesztgető horrorok elemeinek összekeverése valamint a valóban megtörtént események alapos felnagyítása és kiszínezése még nem elegendő a dicsőséghez, ha azok pusztán a klasszikusokat ismételgetik, illetve ha a már rengetegszer, legfeljebb más kontextusban látott, ez esetben azonban igencsak gyengén felépített történettel bíró karakterekre építenek.
S bár egyes jelenetek és a felturbózott effektek, az ijesztő hangzás- és a nyomasztó képi világ nagyon is hatásosak az átmeneti hangulatteremtésben, önmagukban nem képesek szerves egésszé, valóban félelmetes és megindító élménnyé kovácsolni a látottakat. Hiába a félelmetes éjszakai állatkerti kaland, mely akár még újszerű és izgalmas is lehetne, ha túlságosan rövid és nem elég merész hozzá, és az sem javít az összképen, hogy a befejezés meglehetősen sablonosra és ötlettelenre sikeredett.
Akár megtörtént eseményeken alapul, akár nem, a Távozz tőlem, Sátán! forgatókönyve egy vajmi kevés eredetiséget felmutató, összeollózott fércmű, a szintén Scott Derrickson nevéhez fűződő rendezés pedig nem több egy tisztességes iparosmunkánál. A produkciót - az effekteken kívül - csupán az alkalmi kikacsintások és egy-egy jól eltalált geg menti meg a teljes szürkeségtől, így sajnos újfent le kell mondanunk egy vérbeli, zsigerig hatoló horrorélményről. E középszerű alkotás láttán pedig leszögezhetjük, hogy a műfajáért nyilvánvalóan rajongó Derrickson bármennyire próbálkozott, összességében ezúttal sem tudott túllépni önmaga árnyékán.
Távozz tőlem, Sátán! / Deliver Us from Evil (2014)
- Műfaj: Horror
- Hazai premier: 2014. július 10.
- Rendezte: Scott Derrickson
- Hossz: 118 perc
- Szereplők: Eric Bana, Édgar Ramírez, Olivia Munn, Joel McHale, Sean Harris
- Forgatókönyv: Scott Derrickson, Paul Harris Boardman
- Operatőr: Scott Kevan
- Vágó: Jason Hellmann
- Zene: Christopher Young
- IMDb: 2377322/
- Gyártó: Jerry Bruckheimer Pictures, Screen Gems (Sony Pictures)
- Forgalmazó: Intercom
- Honlap: www.sonypictures.com/movies/deliverusfromevil