Spancserek filmkritika

2009. április 30.
73.8871
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
gocsa profilja, adatai
gocsa
A Spancserek Peter Klaven (Paul Rudd) története, aki egy sikeres ingatlanügynök, mindent megkapott az élettől, amit csak ember kívánhat, mindig is értett a nők nyelvén, álmai nője, Zooey (Rashida Jones) pedig igent mondott a házassági ajánlatára. A násznagy kiválasztásakor döbben csak rá, hogy míg női ismerőse mindig is volt bőven, azonos nemű barátokból, haverokból igencsak szűkös a választék - mondhatni egy igazi spanja sincs. A probléma megoldásának érdekében haveri "randikba" kezd különféle vadidegen férfiakkal, akiknek egy részét meleg öccse, Robbie (Andy Samberg), másikat pedig mindig segítőkész édesanyja ajánl neki, sőt, Peter még online ismerkedő oldalakat is segítségül hív. Végül a vak szerencse hozza össze őt Sydney Fife-fal (Jason Segel), aki egy eladásra szánt ház bemutatásán lébecol épp, legfőképpen unaloműzésként és az ingyen ételért-italért. Sydney és Peter szinte azonnal egymásra hangolódnak, talán túlzottan is, hiszen barátságuk minden mást, köztük az eljövendő esküvőt is a háttérbe szorítja Peter életében.



Spancserek filmkritika - 2. kép

A Spancserek egészen olyan első, sőt még akár sokadik blikkre is, mint egy Judd Apatow-film, pedig ezúttal az úriember még csak produceri, vagy írói munkát sem látott el, nem hogy rendezőit. A szereplőgárda ugyanakkor nagyon is "apatowi", Paul Rudd neve talán ismerősen csenghet már sokaknak, Jason Segel legutóbb a Lepattintva főszereplőjeként tűnt fel, de az Apatow neve által fémjelzett Freaks & Geeks című sorozatból is ismerhetik a kultrajongók, ahogyan Rashida Jones-t is ott láthattuk először (a közelmúltban pedig A hivatal amerikai változatában). A színészek mellett azonban a film rendezése, atmoszférája és a poénok milyensége, minősége is Apatow munkáit idézik fel, a lehető legpozitívabb értelemben természetesen.

John Hamburg, a film rendezője és egyben írója, korábban már olyan forgatókönyveken dolgozott, mint az Apádra ütök, a Zoolander, a Vejedre ütök, vagy a Derült égből Polly - utóbbi rendezte is. A vígjátékokhoz való érzéke tehát nyilvánvaló lehet mostanra már, és ez alkalommal sem hagy minket cserben. Filmje szépen felépített, van íve, remekül időzített humoros jelenetekkel operáló, elsőrangúan megkonstruált komédia, legfőképpen pasiknak.

Spancserek filmkritika - 3. kép

Való igaz, amennyire férfiaknak való, maszkulin vígjáték a Spancserek, legalább annyira nőknek is ideális. Egészen pontosan olyan férfiak, akik tobzódnak maszkulinitásukban, és mindenük a haverok között lévő testvéri szeretet, inkább messziről kerüljék el a filmet, mert az igencsak bátran éppen ezeket a sztereotíp embereket és megnyilvánulásaikat figurázza ki - a nők éppen ezért élvezhetik rendkívül, mikor gyakorlatilag valamennyi létező hímnemű ismerősükre ismerhetnek a szereplőkben.


Spancserek filmkritika - 4. kép

A napnál is világosabb, hogy a Spancserek egyébként példa értékű egyensúlya, és úgy összességében az egész film szerkezete megbomlana, összeomlana, ha a két "címszereplő", vagyis Paul Rudd és Jason Segel nem lennének akkora komikusi géniuszok, mint amekkorának mutatkoznak. A köztük lévő összhangon van a hangsúly, hogy mennyire képesek megtalálni a másik erősségeit-gyengeségeit, és azokra építkezni, úgy, hogy közben egyikük se kerüljön előtérbe és nyomja el a másikat. Az első 10-20 perc ugyan kicsit lassan folydogál, nyögvenyelősen kezdődik a film, de amint Syd és Pete összetalálkozik, majd elkezdenek "randizgatni" és együtt szórakozni, a vászon felragyog és a Spancserek igazán életre kel. Ez a középső szegmens a legjobb, garantáltan szinte megállás nélkül fog mindenki röhögni, majd amikor megint a férfi-nő kapcsolat, vagyis a Zooey elhanyagolása miatti konfliktus kerül előtérbe, a kissé elcsépelt, sablonos megoldások kezdenek ismét eluralkodni, és a fináléra megint csak leül egy kicsit a film. A teljes képet nézve azért vitathatatlanul kiváló szórakozást nyújt a Spancserek, legfőképpen Rudd és Segel játéka.


Spancserek filmkritika - 5. kép

A mellékszereplőket sem hagynám ki a sorból, méltatásra érdemes majdhogynem mindegyikük teljesítménye. Jon Favreau volt a kedvencem, és talán nem leszek ezzel egyedül, a tipikusan idegbeteg, hirtelen haragú rosszfiúkat alakító színész ezúttal visszafogott karaktert kapott, aki például a pókerparti összejöveteleket igazi macsó klán rituáléként kezeli. J. K. Simmons (a Pókember-sorozat J. Jonah Jamesonja) Peter apját alakítja, valódi jutalomjáték ez neki, míg a Saturday Night Live üdvöskéje, Andy Samberg, mint a tetőtől talpig meleg öcs, is jó pár jelenetével ellopja a show-t a főszereplők elől. Lou Ferrigno cameójáról pedig bűn lenne bármi részletet is elárulni, szimplán látni kell. Szinte biztos vagyok, hogy voltak törölt jeleneteik a mellékszereplőknek, amelyek majd a DVD kiadásra kerülnek csak fel (legalábbis reméljük), sajnálatos módon. Rashida Jones, és úgy általában a női karakterek viszont mintha kicsit elnagyoltnak tűntek volna nekem, de végül is egy pasifilmről beszélünk, mi mást várhatunk.

A Spancserek ugyan nem teljesen mentes az altesti poénoktól - ahogyan az ilyesfajta vígjátékok 99%-a sem az utóbbi legalább 20 évből - de a Lepattintvához hasonlóan itt sem ezeken van a hangsúly, még akár észre sem vesszük őket, ha nem keressük; bár sok mindenhez hasonlóan ez is csak az ingerküszöbünk kérdése. Nem az én asztalom eldönteni, hogy sok, kevés, vagy éppen elegendő-e az infantilis, egyeseknek minden bizonnyal ízléstelen humor egy filmben, de a Spancsereket védve elmondhatom, hogy hű maradt témájához, és bemutatja milyenek is a férfiak egymás között - igen, disznók.

Spancserek filmkritika - 6. kép

A film az utóbbi évek korhatáros komédiáinak trendjét követi, vagyis az ideális arányban igyekszik keverni a könnyedebb, szívhez szóló és a jóval súlyosabb, obszcén humort. Több-kevesebb, vagyis inkább több sikerrel ez sikerül is a Spancsereknek. Rudd figurája, Peter inkább az előbbiért felelős, ő az unalmas, külvárosi, felelősségteljes és alkoholt csak mértékkel fogyasztó jófiú, míg Segel Sydje a soha felnőni nem képes, káromkodó, böfögő-fingó ízig-vérig férfi. A helyzetkomikumok jórészt az esetlen, botladozó Peter igyekezetéből fakadnak, hogy olyanná változzon, mint amilyen Syd.


Spancserek filmkritika - 7. kép

John Hamburg filmje egyfajta csavar a szokványos, a torkunkon már ezerszer leerőltetett romantikus komédiákon, egyszerre paródia és nem is, mivel a konvenciókat végezetül mégsem sikerül teljes egészében elkerülnie. A lényeg, hogy jó érzéssel tölt el minket Pete és/vagy Syd hülyéskedése, azért, mert ha csak egy kicsit is, de mindannyian magunkra ismerünk bennük. A Spancserek nem tud temérdek eredetiséget felmutatni, cserében azonban van szíve, a szereplők pedig nem unott képpel recitálják dialógusaikat, hanem élettel töltik meg azokat, és hitelesen adják elő őket. Rudd és Segel is azon komikusok közé tartoznak, akik már létükkel is nevettetnek, még akár megszólalniuk sem kell, vagy elég lenne az is, ha csak a telefonkönyvet olvasnák fel, máris dőlne mindenki a röhögéstől. Mindketten megjárták a szamárlétrát, és remélhetőleg ki tudnak lépni mostanra az állandó mellékszereplő kategóriából, a közönség pedig nem csak ismerős arcokként fog rájuk tekinteni.

Spancserek filmkritika - 8. kép

A Spancserek egy könnyed kikapcsolódást nyújtó mozi, ami száz százalék, hogy tetszeni fog, ha az Apatow-istálló filmjeit is bírtad. Kissé egyenetlen ugyan, és lehetett volna sokkal jobb, erősebb forgatókönyve, de mindenképpen megéri így is megnézni, nem fogjuk elveszettnek érezni azt a másfél órát, amit kivesz életünkből, Jason Segel és Paul Rudd párosa pedig egyszerűen mesteri, felejthetetlen, amit véghezvittek, még akár valamiféle folytatást, vagy egy merőben más, de ismételten a Segel-Rudd duó főszereplésével készült filmet is el tudnék képzelni ezek után. Ez egy nagyon erős közepes, a jelenlegi gyengécske mezőnyt figyelembe véve azonban mindenképpen ajánlott!

Spancserek előzetes

 

Spancserek filmkritika / I Love You, Man (2009)

  • Műfaj: vígjáték
  • Hazai premier: 2009. április 23.
  • Rendezte: John Hamburg
  • Hossz: 105 perc
  • Szereplők: Paul Rudd, Jason Segel, Rashida Jones, Carla Gallo, Jaime Pressly, Jon Favreau, Andy Samberg, J.K. Simmons
  • Forgatókönyv: John Hamburg, Larry Levin
  • Operatőr: Lawrence Sher
  • Vágó: William Kerr
  • Zene: Theodore Shapiro
3 hozzászólás

Vendég

11 éve, 3 hónapja és 3 napja

NAGYON NAGY FILM ROHADTUL TETSZIK, SIDNEY SZEREPE BASZOTT NAGY, SEGEL VISZI A HÁTÁN A SZTORIT!!

válasz erre

Vendég

11 éve, 11 hónapja és 25 napja

imádoom!!!

válasz erre

Vendég

12 éve, 2 hónapja és 3 napja

EZ ÉNSZERINTEM NAGYON VICES ÉS TÖKJÓ METJÓL VAN LEFÉNKÉPEZVEEZEKET A KÉPEKET KI KÉSZITETE ?




IRTA:NEVYORK ÁLLAM PORGÁR MESTERE

válasz erre
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

marco profiljagery1113 profiljaWickedSick profiljarDAVE profilja adambalonyi profiljaManiac profiljamarco profilja