Solo: Egy Star Wars történet filmkritika

2018. május 24.
71.5791
DNS profilja, adatai
DNS
Aligha véletlen, hogy a Lucasfilm és a Disney ragaszkodott ahhoz, hogy a Star Wars franchise soron következő spin-off (különálló) filmje mihamarabb a mozikba kerüljön, még ha emiatt igencsak iparkodnia kellett is a veterán direktor Ron Howard vezette stábnak és az utómunkálatokon dolgozó ILM-nek. Ki tudja, a fejesek és a Lucasfilm Story Group agytrösztjei talán előre látták, hogy a Rian Johnson által megálmodott és elkészített, legutóbbi saga-epizód, Az utolsó Jedik igencsak megosztja majd a rajongókat, ezért mihamarabb igyekeztek újfent egy nosztalgikusabb témájú és hangvételű produkcióval kiengesztelni őket.

Han Solo (Alden Ehrenreich) és vuki másodpilótája élvezi a közös száguldozást

Han Solo (Alden Ehrenreich) és vuki másodpilótája élvezi a közös száguldozást


A stúdióknak azonban a rajongói elégedetlenség mellett a kedvezőtlen előjelekkel is szembe kellett nézniük. Az egyik, hogy sokan például eleve el sem tudnak képzelni mást Han Solo szerepében, mint a figurával - és még néhány másikkal, leginkább Indiana Jones-szal -, eggyé vált Harrison Fordot. Ráadásul az eredeti rendezőpárost, Phil Lordot és Chris Millert nem sokkal a forgatás befejezése előtt elküldték az immár szokásosnak mondható "kreatív nézetkülönbségek" miatt, ami azután a legtöbb jelenet újraforgatásához vezetett. Ehhez képest azt kell mondjam, a Solo egész jól teljesít, még ha nem is ugorja át azt a magas lécet, amit sok rajongó várna egy Csillagok háborúja filmtől.

Solo: Egy Star Wars történet filmkritika előzetes




A Solo kedvenc csempészünk fiatalkorába kalauzol el bennünket, amikor az ifjú Han (Alden Ehrenreich) és barátnője, Qi'Ra (Emila Clarke) a Korélián igyekeznek a maguk módján boldogulni a birodalmi elnyomás alatt. Amikor pedig hősünk végre elszabadul lehetőségekben szegény szülőbolygójáról, mindenáron a függetlenséget keresve, hamarosan olyan kalandokban lesz része, melyekről korábban legfeljebb álmodozhatott.

A tapaszalt nagymenő, Tobias Beckett (Woody Harrelson) csapatához csatlakozva Han a galaxis alvilágának kellős közepén találja magát, ahol elég egyetlen sikertelen akció, és a könyörtelen maffivezér, Dryden Vos (Paul Bettany) máris a fejét követeli. A bajban szerencséjére mellette áll újdonsült vuki társa, Chewbacca (Joonas Suotamo), valamint a kiváló csempész hírében álló szerencsvadász, Lando Calrissian (Donald Glover) és persze annak féltett hajója, az Ezeréves Sólyom is.

Beckett (Woody Harrelson) és neje, Val (Thandie Newton) a kiugrást jelentheti Han számára

Beckett (Woody Harrelson) és neje, Val (Thandie Newton) a kiugrást jelentheti Han számára


Mindez így leírva ugyan felettébb ígéretesnek és egy igazán remek, a régi Star Wars rajongók számára akár nosztalgikus kalandnak tűnhet, ám akad itt egy nem elhanyagolható kérdés, ami nagyban befolyásolhatja az élményt és a maradandó hatásokat.

Ez pedig nem más, mint hogy be kell, illetve be szabad-e mutatni - pláne a filmvásznon - az olyan, az adott univerzumon belül legendás és ikonikussá vált eseményeket, mint amilyen például Han Solo és Chewbacca vagy akár Han és Lando első találkozása, az Ezeréves Sólyom elnyeréséhez vezető kártyaparti, vagy mondjuk a szállóigévé vált Kessel Futam, amit a Sólyom ugyebár 12 parsecen belül teljesített?

Ezeket a momentumokat a saját lelki szemei előtt már minden fan rengetegszer elképzelhette, és nem véletlenül mondják, hogy ezek után azok tényleges realizálása a mozivásznon jó eséllyel csak csalódás lehet. S bár kétségtelenül akadnak emlékezetes pillanatai, a Solo összességében sajnos nem tudott megfelelni az önmaga elé állított, egyébként alighanem teljesíthetetlen elvárásoknak.

Lando (Donald Glover) a szerencsejátéknál csak nyerni szeret jobban

Lando (Donald Glover) a szerencsejátéknál csak nyerni szeret jobban


Habár az előző spin-off film, a Zsivány Egyes sem találta fel a spanyolviaszt - úgy nem is nagyon tehette, hogy közvetlenül a IV. epizód, az Egy új remény előtt játszódott -, azért több ponton is sikerült valami pluszt belecsempészniük az alkotóknak a mitológiába. Itt ebből igen keveset kapunk, illetve kevés olyan dolgot tudunk meg, amivel eddig ne lettünk volna tisztában. Utalások egyes karakterekre, helyszínekre és egyebekre ugyan szép számmal előfordulnak, de ezzel nagyjából ki is merül a forgatókönyvet jegyző Lawrence és Jonathan Kasdan tárháza.

A forgatókönyv átlagosságán nem segít a nagyrészt steril és érzelemmentes, gyakran kapkodó történetvezetés sem. Azt ugyan nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy a narratíva teljesen felszínes lenne, ugyanakkor semmi olyat nem nyújt, amit máshol már ne láthattunk volna, legfeljebb kevésbé látványos formában.

Az elbeszélés és a jellemábrázolás a címszereplő mellett elsősorban Qi'Ra és Beckett karakterére koncentrál, miközben Han és Chewie, illetve Han és Lando viszonylatában csupán néhány momentummal kell beérniük a rajongóknak. Ezeket azonban az alkotók gyorsan letudják, és már haladnak is tovább a következő pontra a cselekményben.

A hírhedt csempészduó első akciója

A hírhedt csempészduó első akciója


Eközben a történetben igencsak ordító lyukak tátongnak: nem tudjuk meg például, Han mitől lett olyan jó pilóta, mint ahogy azt sem, miért maradnak együtt Chewbaccával (sőt Chewie-ról valójában szinte semmit sem tudunk meg). Bár az alvilág és a szindikátusok működésébe nyerünk némi betekintést, a birodalmi elnyomás alatti életből igen kevés ízelítőt kapunk a szokásos kliséken kívül.

Akadt ellenben néhány momentum, ahol nem igazán értettem, miért volt rájuk szükség. Egyrészt hiába voltam a tanúja, mégis nehezen akartam elhinni, hogy egy Csillagok háborúja moziban vagy két percig csak a szexualitásról beszélgetnek. Az ilyen jellegű fejtágítást talán jobb lenne meghagyni más médiumoknak, és inkább magát a mitológiát kellene tovább mélyíteni.

Ehelyett azonban a Lucasfilm Story Group kohézióért felelős csapata, akiknél láthatóan egyre inkább elgurul a gyógyszer, össze-vissza rakosgatják a különböző karaktereket. Nyilvánvalóan nekik köszönhető, hogy a Solo-ban is feltűnik egy olyan figura, aki egyrészt nagyon megosztó lehet, másrészt a legtöbben alighanem csak értetlenül néznek majd ki a fejükből, hogyan kerülhetett ide. Ugyanakkor viszont a Star Wars filmekben egyre több az olyan lyuk és megmagyarázatlan, illetve elvarratlan cselekményszál, amit majd utólag, valami könyvben vagy képregényben fognak valamikor megmagyarázni...

Qi

Qi'Ra (Emila Clarke) éppoly titokzatos, mint amilyen elbűvölő


Szegény Ron Howard, aki az utolsó pillanatban csatlakozott a produkcióhoz, persze nem tett mást, mint hogy engedelmesen, legjobb tudása szerint filmre vitte a forgatókönyvben leírtakat - vagyis pontosan azt, amit a Lucasfilm és a Disney várt tőle. Így a rendezésre vagy a nagyszerű Pietro Scalia által felügyelt vágásra nem is lehet panasz - még ha a szürke, sötét tónusú színvilágot és a fantáziátlan helyszíneket nem is igazán képes feledtetni.

Alapvetően a színészeken sem múlt a dolog - Han és Lando fiatalkori énje megszemélyesítőjének kiválasztásánál például érthető módon nem az volt az elsődleges szempont, hogy a megszólalásig hasonlítsanak Harrison Fordra és Billy Dee Williamsre, hanem hogy képesek legyenek megragadni a karakterek lényegét és stílusát. Ilyen téren egyikükkel sincs gond - Glover különösen lubickol a fiatal Lando szerepében -, sőt több kellemes pillanatot is képesek szerezni a rajongóknak, a Chewie bundáját immár végleg megöröklő Joonas Suotamo-val egyetemben.

Összességében a színészi játék teljesen rendben van, mind Beckett és társai, mind Qi'Ra és a gengsztervezér Vos tekintetében. Egyedül Lando L3-37 nevű, rendkívül öntudatos droid társát tolták túl kissé, ami a maga módján ugyan elég vicces tud lenni, csak sajnos igencsak harsány és túlságosan elvonja a figyelmet.

L3-37 (Phoebe Waller-Bridge) imád a középpontban lenni

L3-37 (Phoebe Waller-Bridge) imád a középpontban lenni


Ha zárásként össze kéne hasonítanom az eddigi spin-off felhozatalt, azt kell mondjam, a Zsivány Egyes minden hibája ellenére sokkal ütősebb Star Wars film lett a Solo-nál. Az első antológia film történetének vászonra vitele nem volt felesleges? - kérdezhetik egyesek. De, alapvetően igen, ott mégis úgy érezhettük, hogy gazdagodott az univerzum, és végül érzelmileg is képes volt sokat nyújtani.

Miközben tehát a Zsivány összességében olyan volt, mint egy szerelmes levél a Csillagok háborújához, a Solo inkább olyan benyomást kelt, mint egy "kötelező" felvonás kipipálása, így esetében semmit sem vesztettünk volna azzal, ha sosem készül el. Ha mindentől elvonatkoztatunk, képes egy kellemes kétórás szórakozást nyújtani, Star Wars filmként azonban nem igazán üti meg a magas mércét.

Nagyon szerettem volna azt írni, hogy az legújabb spin-off jobb lett Az utolsó Jediknél, de nyugodt szívvel képtelen vagyok ezt kijelenteni. Érzéseim között jelenleg a csalódottság a meghatározó, és ez talán a következő egy-két megtekintés után változik csak valamelyest, még ha sok esély nincs is erre...
 

Solo: Egy Star Wars történet filmkritika / Solo: A Star Wars Story (2018)

elég csak egy nachos, köszi
  • Műfaj: sci-fi
  • Hazai premier: 2018. május 24.
  • Rendezte: Ron Howard
  • Hossz: 135 perc
  • Szereplők: Alden Ehrenreich, Woody Harrelson, Emilia Clarke, Donald Glover, Thandie Newton, Joonas Suotamo, Phoebe Waller-Bridge, Paul Bettany
  • Forgatókönyv: Lawrence Kasdan
  • Operatőr: Bradford Young
  • Vágó: Pietro Scalia
  • Zene: John Williams
7
8 hozzászólás

DNS

5 hónapja, 4 napja

Második megnézésre már nem volt akkora csalódás a film, még ha Star Wars-ként nem is az igazi. Amiket a cikkben írtam róla, azok továbbra is állnak, az viszont könnyen lehet, hogy ha valakinek nem tetszett Az utolsó Jedik, attól még a Solo jobban be fog jönni neki.

válasz erre

DNS

5 hónapja, 5 napja

Vidoros írta:
De miért veszed figyelembe hogy más mit mond? Mi a te véleményedre, a GC véleményére vagyunk kíváncsiak.

Ez a Solo meg jó lesz tévében majd.
A véleményemet pedig ki is fejtettem a cikkben, úgyhogy aki végigolvassa, az megismerheti Előfordulnak viszont olyanok, akik nem így tesznek, és/vagy túl nagy jelentőséget tulajdonítanak a pontszámnak, miközben lehet, hogy a megtekintés után egész máshogy értékelnék magát a filmet. Én pedig nem szeretnék senkit eltántorítani - nyilván rábeszélni sem -, csupán valamiféle támpontot adni, hogy nagyjából mire számíthatnak.

Persze a mi dolgunk is könnyebb lenne, ha a Disney/Lucasfilm páros végre nem ilyen megosztó produkciókkal rukkolna elő

válasz erre

Vidoros

5 hónapja, 6 napja

DNS írta:
Azt nem mondanám, hogy a Solo rosszabb, de ez sem az igazi. Az utolsó Jediket mondjuk tény, hogy elsőre túlpontoztam, mert sokan dicsérték, és én sem akartam nagyon lehúzni. De a reális értékelés 8 helyett ott is legfeljebb 7 pont, sőt talán még a 6 is szóba jöhet, ha valaki nagyon bírja a Baljós árnyakat és A klónok támadását
De miért veszed figyelembe hogy más mit mond? Mi a te véleményedre, a GC véleményére vagyunk kíváncsiak.

Ez a Solo meg jó lesz tévében majd.

válasz erre

DNS

5 hónapja, 6 napja

Patrik94 írta:
Megnézem mert "kötelező" elem, nem fogom kihagyni. De ha tényleg ****abb mint a last jedi, akkor feladom.
Azt nem mondanám, hogy a Solo rosszabb, de ez sem az igazi. Az utolsó Jediket mondjuk tény, hogy elsőre túlpontoztam, mert sokan dicsérték, és én sem akartam nagyon lehúzni. De a reális értékelés 8 helyett ott is legfeljebb 7 pont, sőt talán még a 6 is szóba jöhet, ha valaki nagyon bírja a Baljós árnyakat és A klónok támadását

válasz erre

Patrik94

5 hónapja, 1 hete

Megnézem mert "kötelező" elem, nem fogom kihagyni. De ha tényleg ****abb mint a last jedi, akkor feladom.

válasz erre

VaPe

5 hónapja, 1 hete

Valahogy sejtettem hogy ez lesz. Kár érte, ezt a filmet nem kellett volna megcsinálni.

válasz erre

Eltohn

5 hónapja, 1 hete

Ez az első SW film amire nem vettem meg jó előre a jegyet, nem rohantam rá. Nem csalt a megérzésem...

válasz erre

Direktor

5 hónapja, 1 hete

Nem jó irányba tart a Star Wars, azt hiszem ezt kijelenthetjük. Az utolsó Jedik után most ez.

válasz erre
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

Laci721 profiljagery1113 profilja