Sicario 2: A zsoldos filmkritika

2018. június 29.
68.5021
DNS profilja, adatai
DNS
Az Egyesült Államok és Mexikó határvidéke nem a legnyugodtabb környék a világon, mint azt a napi hírek mellett a Sicario - A bérgyilkos c. filmben is láthattuk. A 2015-ös év egyik legjobb és legmegrázóbb mozijának témájában kétségkívül akadt még potenciál, hiszen a drogkartellek, a szegénység, a bandaháborúk, a bosszú és árulás, a korrupció, illetve a háttérben zajló politikai játszmák számtalan érdekes történettel és fordulattal képesek szolgálni.

Alejandro (Benicio del Toro) és Matt (Josh Brolin) vállvetve harcol a kartellek ellen

Alejandro (Benicio del Toro) és Matt (Josh Brolin) vállvetve harcol a kartellek ellen


Miután azonban a minőségi filmeket (Fogságban, Érkezés, Szárnyas fejvadász 2049) sorban szállító Denis Villeneuve rendező helyére egy hollywoodi viszonylatban szinte ismeretlennek számító társa, Stefano Sollima került, jogosan merült fel a kérdés: vajon milyen lehet egy Villenevue film folytatása, amit nem a jónevű direktor készít? Noha kétségtelen, hogy Sollima sem éppen újonc a kemény és drámai hangvételű krimik terén, azért néha bizony meglátszik, hogy nem teljesen áll birtokában elődje igencsak figyelemreméltó eszköztárának.

Sicario 2: A zsoldos filmkritika előzetes




Amikor az amerikaiak felfedezik, hogy a mexikói kartellek aktívan segédkeznek a terroristák határon való átjuttatásában, újfent a bűn ellen illegális eszközökkel való harc specialistájának számító CIA-ügynököt, Matt Gravert (Josh Brolin) bízzák meg a beavatkozással. Az eszközökben nem válogató csapat egy drogbáró iskolás lányának, Isabel Reyesnek (Isabela Moner) az elrablásával kíván bandaháborút kiváltani a rivális kartellek között.

Az akcióból természetesen az az Alejandro Gillick (Benicio del Toro) sem maradhat ki, akinek korábban éppen a lány apja parancsára végezték ki a családját. A dolgok azonban, mint általában, ezúttal sem mennek zökkenőmentesen. Amikor pedig beüt a krach, Mattnek és Alejando-nak úgy kell igencsak nehéz döntéseket meghoznia, hogy közben CIA-s főnökük, Cynthia Foards (Catherine Keener) és annak feljebbvalói is elsősorban a politikai szempontokat tartják szem előtt.

Matt felfogásának ismeretében vajon milyen lehet Cynthia Foards (Catherine Keener), a főnöke?

Matt felfogásának ismeretében vajon milyen lehet Cynthia Foards (Catherine Keener), a főnöke?


A felütés során tehát úgy tűnik, az alkotók igyekeztek kibővíteni az első rész által felvetett koncepciót, és olyan aktuális problémákat kívánnak boncolgatni, mint az illegális migráció és az embercsempészet, valamint a terrorizmus és az Iszlám Állam hatásai. A narratíva azonban hiába dob be több különböző témát is a "levesbe", azután sajnos igen keveset kezd velük, megfeledkezik róluk vagy egész egyszerűen félredobja őket.

Habár a forgatókönyvíró ugyanaz a Taylor Sheridan, aki már az első rész sztoriját is papírra vetette, ezúttal mintha nem igazán tudta volna, hová akar kilyukadni. Végül egyre inkább a címszereplő, vagyis a kolumbiai bérgyilkos figurája kerül előtérbe, mely szemléletváltást már a korábban Emily Blunt által alakított FBI ügynök teljes elhagyása is előrevetítette.

A hasonló hangvétel ellenére tehát az nézőpont megváltozott, a néző itt már nem a szinte naiv külső szemlélő pozíciójában találja magát. Ha a Sicario - A bérgyilkos a rendőrség militarizálásáról szólt, akkor A zsoldos immár teljességgel maga mögött hagyja a testület árnyékát, hogy lényegében egy nyílt háborút vívó kommandót helyezzen előtérbe.

Isabel Reyes (Isabela Moner) szorult helyzetét látva még Alejandro sem marad érzéketlen

Isabel Reyes (Isabela Moner) szorult helyzetét látva még Alejandro sem marad érzéketlen


A nézőpontváltásnak megfelelően végre egy picivel többet tudunk meg az ügyészből könyörtelen bérgyilkossá vált Alejandro hátteréről, személyes történetéről és motivációjáról, még ha túlságosan nem is láthatunk a karakter fejébe, így az valamennyire mindvégig megőriz egyfajta távolságtartó titokzatosságot. Az alapvetően ártatlan kislány bekerülése a képbe ugyanakkor azt eredményezi, hogy az életből kiábrándult, bosszúszomjas férfinak mégiscsak megpillanthatjuk a humánusabb oldalát.

A korábban látszólag amorális Matt szintén komoly morális konfliktushelyzetbe kerül, melyben már számára sem olyan egyértelmű egy-egy döntés. Még ha az érzelmi kötődést nagyjából sikerül is kizárnia a kőkemény, mindig csak a célt szem előtt tartó katonának, néha még előtte is adódnak olyan helyzetek, melyek hatással vannak alapvető etikai érzékére és igazságérzetére. Mivel azonban ez újfent nem elsősorban az ő filmje, Matt hátteréről gyakorlatilag most sem tudunk meg semmit sem.

Az ügynök és a bérgyilkos kevés szóból is megéri egymást

Az ügynök és a bérgyilkos kevés szóból is megéri egymást


Akad ugyanakkor egy másik, látszólag fontos szál, mely azt a kérdést járja körül, hogyan lesz egy fiatalból maffiózó és bérgyilkos. A középiskolás, mexikóiként Amerikában élő Miguel (Elijah Rodroguez) talán akaratlanul is a kartellek befolyása alá kerül, és alapvetően szerény körülmények között élő családja miatt nyilván jól jön neki a könnyű pénzszerzési lehetőség, aminek azonban szintén megvannak a maga morális és egyéb következményei.

A gond csupán az, hogy nyomokban ugyan végigjárjuk a fiú útját, de igazán nem tudjuk átérezni a helyzetét, mivel ahhoz túlságosan kibontatlan marad a karakter. De általában véve is nehéz a filmben bárkivel hosszabb időre azonosulni - annak ellenére, hogy egy-egy pillanatra közelebb kerülünk Alejandróhoz, máskor az elrabolt Isabellel vagy a választás előtt álló Miguellel tudunk együtt érezni, sőt néha még talán Mattet is megsajnáljuk vagy szimpatikusnak találjuk.

A Sicario mindig elvégzi a dolgát, bárhol is legyen rá szükség

A Sicario mindig elvégzi a dolgát, bárhol is legyen rá szükség


A kiegyensúlyozottság hiánya abban is megmutatkozik, hogy míg Villeneuve mindig kiváló feszültségépítése végig rányomta a bélyegét az első részre, az itt csak szakaszokban fellelhető, így egyfajta furcsa lüktetést ad a filmnek - a tempó néha leül, aztán egy időre megint belehúz, hogy utána ismét vontatottá váljon. Mindazonáltal a komor hangulatot és brutalitást helyenként sikerrel oldja egy kis fekete humor ízléses alkalmazása, illetve az autentikus vagy annak ható, változatos és látványos helyszínek kapcsán sem lehet okunk panaszra.

A Sicario 2. lényegében hasonlóan stílusos, sötét és kemény mozi, mint amilyen az első rész volt, s még ha hatásában és mondanivalójában nem is sikeredett annyira ütősre, képes gondolatokat ébreszteni és érzelmeket kiváltani a nézőiből. A zárójelenet pedig a lehetséges folytatást, illetve befejező epizódot (?) is előkészíti, melyen a hírek szerint máris megkezdték a munkálatokat.
 

Sicario 2: A zsoldos filmkritika / Sicario: Day of the Soldado (2018)

elég csak egy nachos, köszi
  • Műfaj: thriller
  • Hazai premier: 2018. június 28.
  • Rendezte: Stefano Sollima
  • Hossz: 122 perc
  • Szereplők: Benicio Del Toro, Josh Brolin, Catherine Keener, Isabela Moner, Elijah Rodriguez, Jeffrey Donovan
  • Forgatókönyv: Taylor Sheridan
  • Operatőr: Dariusz Wolski
  • Vágó: Matthew Newman
  • Zene: Hildur Guonadottir
7
3 hozzászólás

Ronalddo

2 hete

Na ez egy nekem való akciófilmnek tűnik!

válasz erre

Direktor

2 hete és 4 napja

Voltak jó megmozdulások az első részben, kiváncsi vagyok erre is.

válasz erre

5t3v3nk3

2 hete és 4 napja

Bárki bármit mond a első részben a autópályás lövöldözés a legrealistább ilyenfajta jelenet a filmtörténetben.

válasz erre

kapcsolódó hírek, cikkek

Nincsenek kapcsolódó cikkek.

 
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

Laci721 profiljagery1113 profilja