Pain & Gain filmkritika

2013. július 30.
77.1651
Advertisement
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
DNS profilja, adatai
DNS
Ki gondolta volna, hogy Michael Bay egyszer megelégeli a százmillió dolláros szuperprodukciók forgatását, és kis költségvetésű, közvetlen hangvételű és a karakterekre koncentráló filmek készítésére adja a fejét? Noha tendenciáról még korántsem beszélhetünk - pláne a már javában produkciós fázisban lévő Transformers 4. tudatában -, a Pain & Gain (szó szerinti jelentése kb. fájdalom és nyereség) egy, a Bay-től megszokottnál jóval szatirikusabb témájú, már-már Quentin Tarantino-ra hajazó fekete komédia, melyben az abszurd szituációba keveredő főszereplők akciói és interakciói kívánnak apropóként s egyben humorforrásként szolgálni.


E korhatáros vígjáték sztorija kétségtelenül képezhette volna akár egy Tarantino-film alapját, hiszen olyan testépítőkről szól, akiknek elege lesz az állandó gürizésből és csóróságból, ezért úgy határoznak, hogy a gyors siker érdekében törvénytelen eszközökhöz folyamodnak, miközben némi testi kényszertől sem riadnak vissza, ha a helyzet úgy kívánja. Tehát Bay az erőszak és robbanások alkotta kombinációt erőszak és humorbombák egyvelegére igyekezett cserélni, amihez az amerikai álom az 1990-es években - amikor még teljes pompájában élt ez az elvont és mára már igencsak megtépázott fogalom - javában hódító eszméjét, illetve egy valós történet magját használta fel. Vagyis a forgatókönyv elvileg igaz történet alapján készült, elsődleges forrásként pedig egy, az 1999-ben a Miami New Timesban megjelent cikksorozat szolgált, miközben a történetet a szintén Pete Collins tollából származó, Pain & Gain: This is a True Story című könyv is megörökítette 2013-ban.

Az 1990-es évek Amerikájában még javában tombolt a body building-láz, amikor is rengeteg fiatal a testépítő karrierben látta a kiugrás lehetőségét, melynek első számú, élő példájaként a testépítőből akkorra világsztárrá vált Arnold Schwarzenegger szolgált. A gond csupán az, hogy akadtak olyanok, akik korlátozott intelligenciájuk révén nem tudták megérteni, hogy távolról sem mindenkiből lehet sztár, pláne nem egy csapásra... Ugyanakkor az olyan, divatos és sokszor hangoztatott szlogenek, mint a "mert nekem ez jár" és "mert megcsinálom" azt sugallták a fiatalok számára, hogy jóformán bármit elérhetnek, amit csak akarnak, az oda vezető út pedig mondhatni másodlagos. Jelen esetben izomagyú antihőseink éppen a "no pain, no gain" mondás igazságát - fájdalom és kemény munka nélkül nincs nyereség - hagyják figyelmen kívül, amikor az átlagosnál is rosszabbnak tartott életkörülményeikkel való elégedetlenségükben alaposan túllőnek a célon, illetve önnön korlátaikon.

Victor Kershaw (Tony Shalhoub) tudja, hogy kell élvezni az életet

Victor Kershaw (Tony Shalhoub) tudja, hogy kell élvezni az életet


A korábban csalásért elítélt Daniel Lugo (Mark Wahlberg) próbaidőre csatlakozik a Sun Gym nevezetű, floridai testépítő szalonhoz, ám hiába sikerül megháromszoroznia a szalon tagságát, még mindig jóval többre vágyik a havonta újabb és újabb számlák szűkös törlesztésénél. Ugyanakkor Danny megirigyli a multimilliomos Victor Kershaw (Tony Shalhoub) - egy szintén nem éppen feddhetetlen figura - fényűző életét, értetlenül állva azelőtt, hogy az mivel érdemelhette ki ama jómódot, ami számára nem adatott meg sohasem. Lugo újdonsült barátjának, az edzőként dolgozó Adrian Doorbalnak (Anthony Mackie) panaszolja el bánatát, aki úgyszintén nem egy nyertes típus - ráadásul a testépítéshez használt szteroidok miatt impotenciával küszködik, melynek gyógyítása rengeteg pénzbe kerül.

Jonny Wu (Ken Jeong), a "megcsinálom-terapeuta"

Jonny Wu (Ken Jeong), a "megcsinálom-terapeuta"


A nagylábon élő Victor dicsekvő szavait magába szívó Danny számára további inspirációt jelent a sikeres és híres Johnny Wu (Ken Jeong), kinek hangzatos dumáktól hemzsegő motivációs beszédét hallva jut el a végső elhatározásig, hogy végre kezébe vegye a saját sorsát. Lugo és Doorbal párosához hamarosan csatlakozik a nagydarab Paul Doyle (Dwayne Johnson), a nemrég szabadult, alapjáraton amúgy jámbor természetű, munkanélküli kokainista, aki a valláshoz fordult segítségért, azonban mégsem tudott végleg leszokni a drogról (ami ugyebár szintén nem olcsó mulatság). A három kigyúrt cimbora által alkotott banda az ambiciózus Danny ötlete alapján akcióba lendül, hogy filmbe illő, menőnek tartott módon kisemmizze Victort. Menet közben azonban hamar kiderül, hogy nem eszik olyan forrón a kását, s miután a terv alaposan félresiklik, a dolgok kezdenek eldurvulni, miközben a tökös-töketlen trió egyre lejjebb süllyed azon a bizonyos lejtőn, melyről már nincs visszaút.

Azt hiszed, csak viccelek, öreg?

Azt hiszed, csak viccelek, öreg?


Antihőseink tragikomikus szerencsétlenkedése során tanúi lehetünk kínzásnak, gyilkosságoknak, véres baleseteknek, természetesen az elmaradhatatlan szexuális poénokkal és utalásokkal egyetemben. (Noha ezúttal a férfi és női szereplők intelligenciaszintjét tekintve ez utóbbi még csak öncélúnak sem tűnik feltétlenül.) A baj csak az, hogy Bay sajnos nem rendelkezik Tarantino stílusérzékével, sem extrém, jó értelemben vett őrült húzásaival, így az események többnyire lassan és csendesen csordogálnak előre a végkifejletig. Hiába a remek sztori, mely jóval erősebb, mint amit egy Michael Bay-féle produkciótól általában megszokhattunk, illetve hiába jók a karakterek - akik, bár akad némi túlzás és sarkítás a jellemükben, mégis sokkal valóságosabbak és kézzelfoghatóbbak, mint egy Transformersben vagy akár az Armageddonban -, a megvalósítás mégis elég sok kívánnivalót hagy maga után.

Keménykedő srác és dögös maca: egy Michael Bay mozi állandó kellékei

Keménykedő srác és dögös maca: egy Michael Bay mozi állandó kellékei


Noha az igaz történetre épülő forgatókönyv valamelyest behatárolta az alkotók lehetőségeit, Bay túlságosan is magára az alapfelállásra, illetve a szituáció önmagában (tragi)komikus voltára támaszkodott, s mindez oda vezetett, hogy mind magukat a karaktereket, mind magát a narratívát mereven és ötlettelenül kezeli. Így hiába is várjuk, jóformán nincsenek megjegyezhető szövegek vagy idézhető egysorosok, és igazán velős poénok tömkelegére vagy meghökkentő fordulatokra sem érdemes számítani.

Noha a szereplők bemutatása elégségesnek mondható, a Pain & Gain túlságosan is nehézkesen indul és csak lassan pörög fel üzemi hőmérsékletre, de még a végjátékban is rányomja a bélyegét az átlagos, a 18-as karika ellenére is konzervatív megoldások sora. A produkció ezáltal egy korrekt, alapvetően szórakoztató és tanulságos iparosmunka lett, amiből azonban sokkal többet ki lehetett volna hozni egy merészebb és innovatívabb megközelítéssel. Nehéz például elképzelni, hogy Danny Boyle, aki jóformán nem képes unalmas filmet összehozni, nem tudott volna ugyanebből a sztoriból, ugyanezekkel a karakterekkel egy modern, jóval pörgősebb és ütősebb feldolgozást készíteni.

Aki rossz útra téved, az hamar repülhet

Aki rossz útra téved, az hamar repülhet


Már csak azért is, mert mint már említettem, a karakterekkel, illetve az őket alakító színészekkel alapvetően semmi gond sincsen. Mark Wahlberg már csak zűrös múltjából adódóan is alkalmas választás Danny szerepére, aki imádja a testét és önmagát, a szája és ambíciója azonban jóval nagyobb a kelleténél. Őrületes színészi játékot Dwayne Johnsonnak sem kell produkálnia, mint a jámbor óriás Paul, aki hiába ölti magára a vallás álszent köntösét, végül mégsem képes kibújni saját, izomagyú bőréből. Anthony Mackie Adrianje pedig a totális balfék, akit nem elég, hogy szintén könnyű bevinni az erdőbe, szerencsétlenkedése révén a trió még nagyobb slamasztikába kerül, miután eldurvulnak az események. Ilyen főszereplőkkel pedig elvárná az ember, hogy a sztoriból olyan fergeteges szatírát kerekítsenek a forgatókönyvírók és a többi alkotó, hogy mind a tíz ujjunkat megnyaljuk utána...

Robin nővér (Rebel Wilson) szeretné közelről is megvizsgálni a problémát

Robin nővér (Rebel Wilson) szeretné közelről is megvizsgálni a problémát


Faramuci módon azonban a legeredetibb humorforrást a mellékszereplők szolgáltatják, illetve azoknak a bandatagokkal való interakciói. Tony Shalhoub felvágott nyelvű, ám tökös playboya valójában sokkal szórakoztatóbb tud lenni, mint három elrablója együttvéve, s az ebből fakadó szituáció és bonyodalom a Pain & Gain legerősebb pontja. A Másnaposokból ismerős Ken Jeong cameoja is viccesre sikeredett, mint ahogy Bar Paly is elmegy butácska, ám rámenős, sztárságról álmodozó sztriptíztáncosként. Ugyanakkor Rebel Wilson szexmániás ápolónője inkább trendi és közhelyes, mintsem valóban szükséges figura, a nyugalmazott nyomozóként látható, veterán Ed Harris pedig nyilvánvalóan húzónévnek lett szerződtetve.

Ed DuBois nyomozó (Ed Harris), bár nyugalmazott, nem nyugszik, míg a banda szabadon garázdálkodik

Ed DuBois nyomozó (Ed Harris), bár nyugalmazott, nem nyugszik, míg a banda szabadon garázdálkodik


Hogy ezek után látjuk-e még Mark Wahlberg-et vígjátékban, az nyitott kérdés, azonban tény, hogy a legutóbbi alkalommal alaposan mellényúlt, amikor egy vérbeli(nek szánt) komédia kedvéért összeállt Will Ferrell-lel (Pancser police), s noha a Pain & Gain kétségtelenül színvonalasabb próbálkozás, ezúttal sem sikerült a maximumot kihozni a lehetőségből. Sokkal jobban tehát nem járt azzal, hogy a fapisztolyt izomagyra cserélte, habár az kétségtelen, hogy inkább való neki ez a szerep, és a film is tűrhetőbb, de még így is aligha pályafutása egyik legnagyobb sikereként gondol majd vissza erre a produkcióra.

Mindazonáltal a nagyobb siker, illetve annak elmaradása javarészt nem rajta, hanem azon múlt, hogy a téma feldolgozásának módja igencsak vérszegényre, illetve - bármennyire ellentmondásosnak tűnik - túlságosan régimódira s egyben trendire sikeredett, miközben a valóban újszerű és friss megoldások elmaradtak. Ami tehát Michael Bay-t illeti, ő alighanem jobban teszi, ha inkább megmarad a kaptafánál, vagyis az extrém látványosságokra, akciókra és robbanásokra építő produkcióknál, mivel immár kétségtelen, hogy azokhoz ért a legjobban.

Ezt megcsináltuk!

Ezt megcsináltuk!




Pain & Gain előzetes

 

Pain & Gain / Pain & Gain (2013)

  • Műfaj: Akció
  • Hazai premier: 2013. augusztus 01.
  • Rendezte: Michael Bay
  • Hossz: 129 perc
  • 2013-07-30 20:00:00 https://www.gamechannel.hu/pictures/cinemachannel/pain__gain_1.jpg
  • Szereplők: Mark Wahlberg, Dwayne Johnson, Anthony Mackie, Tony Shalhoub, Ed Harris, Rebel Wilson, Bar Paly, Ken Jeong
  • Forgatókönyv: Christopher Marcus, Stephen McFeely
  • Operatőr: Ben Seresin
  • Vágó: Thomas A. Muldoon, Joel Negron
  • Zene: Steve Jablonski
Michael Bay 129 Steve Jablonski 2013-07-30 20:00:00 https://www.gamechannel.hu/pictures/cinemachannel/pain__gain_1.jpg
57 hozzászólás

Vendég

11 éve, 6 hónapja és 23 napja

Vendég írta:
Nem értem hogy miért kell egyből megkötni a másikat. fojamatosan eszt csinálód és már kiverte a bisztosítékót a hullámok hosszán. egyépként meg mindenki tudgya ahogy amikór fekve nyomtad a nyómást akkor titokban inyekcióval belőted magadnak a szteróidót és ezt már nem tudód eltitkolni többet úgyhogy ajánlóm hogy igy legyél majd nagy kemény a jövő időben! ha nem hiszed akkor világossá vált! üdv: lali
Mielőtt engem mocskolódsz a házad táján teregess szét. Szerintem nem igaz. Én csak a bogyót nyeldestem amit a nacidból kotortál de rájöttem lehetne finomabb így hiába dagad aminek tőle kell. Azóta hagytam abba. Ha nem hiszed akkor mit tudsz te rólam. Hagyjál?

Ne offoljunk különben is. Nekem az a Bad Boys a kedvencem de akkor még kicsi voltam és csak az elejét engedték nézni. A többi filmjét se láttam de szerintem lehetne jobb is. Ki mit gondol róla? Elmegy?

válasz erre

Vendég

11 éve, 6 hónapja és 23 napja

Nem értem hogy miért kell egyből megkötni a másikat. fojamatosan eszt csinálód és már kiverte a bisztosítékót a hullámok hosszán. egyépként meg mindenki tudgya ahogy amikór fekve nyomtad a nyómást akkor titokban inyekcióval belőted magadnak a szteróidót és ezt már nem tudód eltitkolni többet úgyhogy ajánlóm hogy igy legyél majd nagy kemény a jövő időben! ha nem hiszed akkor világossá vált! üdv: lali

válasz erre

Vendég

11 éve, 6 hónapja és 23 napja

Vendég írta:
Annó én is kigyúrtam magam mint állat asztán rályödtem hogy a kigyúrmázás igazábol nem mond semmit. Kemény nem leszel viszont puha igen úgyhogy minek akarnál valamit? Tehát aki aszt hiszi hogy ez igy jo ahógy van az megérdemli magának a szteroidokat megevésre!!44 de ez csak az én véleményem persze másnak lehet hogy jobban behat az izómszakadás de hát nem vagyunk egyfórmák. üdv: lali
Lali mit tudsz te csak sörös üveget emeled míg anyád ki nem osztja a salit hogy fal adja a másikba. Azét vagy puhatestű. Én jártam a terembe fekve nyomtam a szériát a többiek néztek is hogy dagad fel. Majd ha tudod mennyit nyomsz akkor szólsz. Addig ebbe a témába nem lehetsz impotens.

Ja és nem tudom mit gondoljak de ez a film szerintem nem tetszik. Aki látta az szóljon de nekem már a Transzformer is kicsit túlnőtt a ló túloldalán. Jó?

válasz erre

Vendég

11 éve, 6 hónapja és 23 napja

Annó én is kigyúrtam magam mint állat asztán rályödtem hogy a kigyúrmázás igazábol nem mond semmit. Kemény nem leszel viszont puha igen úgyhogy minek akarnál valamit? Tehát aki aszt hiszi hogy ez igy jo ahógy van az megérdemli magának a szteroidokat megevésre!!44 de ez csak az én véleményem persze másnak lehet hogy jobban behat az izómszakadás de hát nem vagyunk egyfórmák. üdv: lali

válasz erre

DNS

11 éve, 6 hónapja és 25 napja

gocsa írta:
Nem nagyon tudom mire vélni ezt a tirádátröhögő smiley Úgyhogy inkább csak úgy veszem, hogy volt épp egy kis szabadidőd ezt megírni, és humoros kedvedben is voltálmosolygó smiley
Na ja, csupán egyetértésemet próbáltam kifejezni a magam sajátos módjánröhögő smiley Szeretem a Star Warst, meg firkálni is szeretek, hát ez jött ki belőle...

Az jó, ha poénra vetted, mert én is annak szántammosolygó smiley

válasz erre

kokasbalazs

11 éve, 6 hónapja és 25 napja

szerintem jó kis film!

válasz erre

gocsa

11 éve, 6 hónapja és 26 napja

DNS írta:
A Tarantino-párhuzam valóban nem volt túl szerencsés részemről - ez alkalommal is igazad van, mint általában, Mester. Felületes tájékozottságom újfent elhomályosította ítélőképességem, ráadásul engedtem az egyéb médiumok által terjesztett matériák bűnös csábításának, készpénznek véve azok gyakorta dezinformatív, megkérdőjelezhető tartalmát. A Pancser police ide nem illő felemlegetése is csupán korlátozott meditációs képességem eredménye, miáltal a Teddel való kézenfekvő összevetés helyett reflexből az első, eszembe ötlő Wahlberg-féle komédiára hivatkoztam, csupán azért, mert a Ted abszolválására mindezidáig nem szántam kellő időt s energiát - mint ahogy a Coen-testvérek dicső munkásságának számos darabja mellett is elsiklottam. Továbbá elkövettem azt a hibát, hogy valójában nem is számítottam különösebben intelligens mozira Michael Baytől, és ezt vettem kiindulópontnak a film megtekintése, illetve értékelése során, ahelyett, hogy kellőképpen kritikus és objektív szemmel tekintettetem volna a produkcióra. Ily módon az előítéletek és prekoncepciók csapdájába estem, ahelyett, hogy az élő Erőre koncentráltam volna, amit pedig már a nálam jóval ifjabb padawanok többsége is evidenciaként kezel.

Ebből is látszik, hogy még mindig egyszerű tanítvány vagyok csupán, s bőven van mit tanulnom a Sötét Oldalról, mire magam is oly bölcs és nagyhatalmú Sith Nagyúr lehetek, mint Darth Hellboy. Kérlek Mesterem, ha szükségét érzed, ne kímélj meg a sistergő kék villámaid általi fájdalmas büntetéstől, melyet kétségtelenül kiérdemeltem eme kudarc után.
Nem nagyon tudom mire vélni ezt a tirádátröhögő smiley Úgyhogy inkább csak úgy veszem, hogy volt épp egy kis szabadidőd ezt megírni, és humoros kedvedben is voltálmosolygó smiley

válasz erre

DNS

11 éve, 6 hónapja és 27 napja

gocsa írta:
Ehm. Egyébként csodálkoztam, hogy Tarantino-párhuzamot vontál, mikor szerintem sokkal inkább igaz egy a Coen-testvérek-féle univerzumokhoz való hasonlóság - csak bármiféle intelligencia és tehetség nélkül persze. Bay látta a Burn After Readinget még 5 évvel ezelőtt, aztán elhatározta, hogy ő is akar egy ilyet. Csak az eredmény pontosan olyan, mint amikor egy szexista, rasszista, homofób, gyengébb és okosabb diákokat rendszeresen elagyabugyáló izomagyú középiskolás határozza el, hogy szerelmes verset ír szíve választottjának.
A Tarantino-párhuzam valóban nem volt túl szerencsés részemről - ez alkalommal is igazad van, mint általában, Mester. Felületes tájékozottságom újfent elhomályosította ítélőképességem, ráadásul engedtem az egyéb médiumok által terjesztett matériák bűnös csábításának, készpénznek véve azok gyakorta dezinformatív, megkérdőjelezhető tartalmát. A Pancser police ide nem illő felemlegetése is csupán korlátozott meditációs képességem eredménye, miáltal a Teddel való kézenfekvő összevetés helyett reflexből az első, eszembe ötlő Wahlberg-féle komédiára hivatkoztam, csupán azért, mert a Ted abszolválására mindezidáig nem szántam kellő időt s energiát - mint ahogy a Coen-testvérek dicső munkásságának számos darabja mellett is elsiklottam. Továbbá elkövettem azt a hibát, hogy valójában nem is számítottam különösebben intelligens mozira Michael Baytől, és ezt vettem kiindulópontnak a film megtekintése, illetve értékelése során, ahelyett, hogy kellőképpen kritikus és objektív szemmel tekintettetem volna a produkcióra. Ily módon az előítéletek és prekoncepciók csapdájába estem, ahelyett, hogy az élő Erőre koncentráltam volna, amit pedig már a nálam jóval ifjabb padawanok többsége is evidenciaként kezel.

Ebből is látszik, hogy még mindig egyszerű tanítvány vagyok csupán, s bőven van mit tanulnom a Sötét Oldalról, mire magam is oly bölcs és nagyhatalmú Sith Nagyúr lehetek, mint Darth Hellboy. Kérlek Mesterem, ha szükségét érzed, ne kímélj meg a sistergő kék villámaid általi fájdalmas büntetéstől, melyet kétségtelenül kiérdemeltem eme kudarc után.

válasz erre

Marduk

11 éve, 7 hónapja

Szerintem ez a film kissé gagyinak tűnik. röhögő smiley Szóval kihagyom az életemből. röhögő smiley

válasz erre

gocsa

11 éve, 7 hónapja

DNS írta:
Ezek szerint számodra inkább a Pain in Vain titulus fémjelezné jobban a produkciót...
Ehm. Egyébként csodálkoztam, hogy Tarantino-párhuzamot vontál, mikor szerintem sokkal inkább igaz egy a Coen-testvérek-féle univerzumokhoz való hasonlóság - csak bármiféle intelligencia és tehetség nélkül persze. Bay látta a Burn After Readinget még 5 évvel ezelőtt, aztán elhatározta, hogy ő is akar egy ilyet. Csak az eredmény pontosan olyan, mint amikor egy szexista, rasszista, homofób, gyengébb és okosabb diákokat rendszeresen elagyabugyáló izomagyú középiskolás határozza el, hogy szerelmes verset ír szíve választottjának.

válasz erre

totyak

11 éve, 7 hónapja

Tervezem, hogy megnézem a filmet, mert már korábban kiszemeltem magamnak. Mark Wahlberg-et kifejezetten szeretem, a Sziklát meg most nagyon felkapták, de igazából vele sincsen bajom. A harmadik figurát meg nem ismerem.

válasz erre

DNS

11 éve, 7 hónapja

gocsa írta:
Különvélemény: a film címének egyik fele nagyon jól összefoglalja azt, amit a film megtekintése közben éreztem. Brr. Kérem vissza ezt a bő két órát (is) az életemből, Mr. Bay.
Ezek szerint számodra inkább a Pain in Vain titulus fémjelezné jobban a produkciót...

válasz erre
12345a(z) 5 -ből
 

kapcsolódó hírek, cikkek

Wonka

Wonka

Dzsungelhajsza

Dzsungelhajsza

Kísértetkastély

Kísértetkastély

legutóbbi hozzászólások
 
Maniac profiljamarco profiljatotyak profilja