Ne szórakozz Zohannal filmkritika

2008. július 17.
82.3421
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
gocsa profilja, adatai
gocsa
A minden évben menetrendszerűen érkező Adam Sandler-filmek tradíciója olyan régre nyúl vissza, hogy már én sem tudnám megmondani, mióta is tart. A legrosszabb benne, hogy bele is kényelmesedtünk ebbe a nagyon nagy jóindulattal vígjátékoknak nevezhető filmszörnyek annuális befogadásába, olyannyira, hogy már senki, legyen az kritikus vagy néző, a fáradságot sem veszi, hogy felszólaljon Hollywood "nagy komikusa" ellen. Hát én most változtatok ezen a trenden, és igenis felszólalok. A színvonal ugyanis évről évre esik, én személy szerint mindig azt hiszem, lejjebb már nem süllyedhet, de egymás után, ahogy a nyarak érkeznek, újra meg újra meglepődök - természetesen nem pozitív értelemben.



Ne szórakozz Zohannal filmkritika - 2. kép

Sandler legújabb, aktuális agymenésével, amely a Ne szórakozz Zohannal címet kapta, korábbi filmjeihez képest jóval veszélyesebb, ingoványos területre lép, a téma ugyanis, amit parodizálás céljából ezúttal kipécézett magának nem más, mint a terrorizmus. Azt gondolom nem kell ecsetelnem, hogy ilyen film a 2001. szeptembere utáni egy-két évben semmiképp nem készülhetett volna el, ám az azóta eltelt hét hosszú év jótékony hatásának köszönhetően az utóbbi időkben ismét szabad mindent, olyan, hogy tabu nincs. A Ne szórakozz Zohannal tehát nem ezért kockázatos vállalkozás. Nem is azért, mert komoly témákban nincs kiaknázható komikus potenciál, épp ellenkezőleg. Ha Chaplin, vagy Mel Brooks viccet csinálhatott Hitlerből és a nácikból, Adam Sandler miért ne figurázhatná ki a terroristákat?

Talán azért, mert nincs meg hozzá a kellő tehetsége. Be kell ismerni, az alapötlet kiváló, és remek lehetőséget nyújt, hogy egy szórakoztató, fajra, nemre, vallási hovatartozásra, foglalkozásra való tekintet nélkül senkit nem kímélő, ám mégsem offenzív, még akár mondanivalóval is bíró, intelligens vígjáték születhessen belőle. Sandler azonban nem tud nem maga lenni, és összecsapja filmjét, altesti humorral tölti ki az itt-ott feltűnő valóban okos poénok, és a forgatókönyvben leledző ordító ún. plot hole-ok közti hiányos részeket.

Ne szórakozz Zohannal filmkritika - 3. kép

Zohan (ami legjobb tudomásom szerint egy kitalált név) egy izraeli (Sandler szakállas, bongyor hajat növesztett, és akcentussal beszél, ergó izraeli, tegyük túl rajta magunkat minél gyorsabban) antiterrorista kommandós, akinek komoly ambíciói vannak: Amerikába akar utazni, hogy ott fodrászként dolgozhasson. Vágyát senkivel nem meri megosztani, egyedül szüleinek mondja el, ám ők is kinevetik, így elhatározza, hogy következő bevetése alkalmával megrendezi saját halálát, hogy elszabadulhasson Izraelből. A terv tökéletesen be is válik, Zohan munkát kap a palesztin származású Dhalia (Emmanuelle Chriqui) szalonjában, és szép lassan betör a hajszakmába New Yorkban.


Ne szórakozz Zohannal filmkritika - 4. kép

Salim, egy palesztin taxisofőr (Rob Schneider) azonban felismeri az ex-kommandóst, és fejébe veszi, hogy hasonló módon terrorista hajlamú barátaival közösen bosszút áll rajta, amiért az annak idején - érthető módon, hiszen cipőjével fejbe dobta, illetve le is köpte Zohant - ellátta a baját. Ezzel párhuzamosan fut egy másik cselekményszál; egy Grant Walbridge nevű milliomos mágnás (Michael Buffer) igyekszik Dhalia fodrászüzletét a környék összes többi ingatlanával együtt felvásárolni, hogy lebontathassa azokat, és helyükre egy plázát építtethessen. Huh, nehéz ennél nagyobb klisét találni, az egyszer biztos. Természetesen kedvenc izraeli antiterrorista-fodrászunknak köszönhetően végül minden rendbejön, és (meglepetés!) még Dhali is hozzámegy Zohanhoz, ráadásul közös szépségszalont is nyitnak a Walbridge által eredetileg lerombolásra ítélt utcában. Az egész mögöttes izraeli-palesztin összefogás értelmezést azt hiszem nem kell nyomatékosítanom.


Ne szórakozz Zohannal filmkritika - 5. kép

A Ne szórakozz Zohannal mesésen nyit, majd fokozatosan leépül, és a 110 perces játékidő végére totálisan kifárad. A kulturális poénok ugyan ötletesek, és mindig működnek, de sajnos hiányzik a bátorság, hogy elég messzire merészkedjenek velük. Sandlernek vannak jó pillanatai, a mellékszereplők viszont mindvégig nagyon haloványak. Emmanuelle Chriqui a külsején kívül említésre sem méltatható, Rob Schneider, aki Sandler filmjeinek szinte már elengedhetetlen kelléke, a szokásosnál is gyengébb, John Turturro pedig, aki Zohan ősellenségét, a Fantomot alakítja, azt hittem a Transformers-beli szerepétől lejjebb már nem ereszkedhet, de úgy látszik tévedtem.


Ne szórakozz Zohannal filmkritika - 6. kép

A film legszebb pillanatai a tipikusan Sandleres marhaságok, Zohan olyan, a fizika törvényeinek maximálisan ellentmondó mutatványai, mint a kéznélküli fekvőtámasz, vagy a delfinszerű úszótechnika. Kár, hogy ezek a jelenetek nagyon nem passzolnak össze a történet többi, földhözragadt elemével. A film elején látható, Izraelben játszódó jelenetek, leginkább a nagy bevetés, amelyet kihasználva menekül Zohan Amerikába, egyszerűen rekeszizom-szaggatóak. Imádtam volna, ha az egész film Zohan terroristaelhárító kalandjait mutatta volna be, illetve Sandler valószínűleg meg tudná váltani magát, ha egy ilyen Zohan-akcióval teli folytatást készítene.

Ne szórakozz Zohannal filmkritika - 7. kép

Dühítő a Ne szórakozz Zohannal megszámlálhatatlan gyengesége, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy milyen jó film lehetett volna. A film közepe-vége példának okáért annyira leül, Sandler annyira kifogy addigra az ötletekből, hogy kénytelen buta klisékhez (öreghölgyek szexuális étvágyának kielégítése), ízléstelen hülyeségekhez (macska footbagként történő használata), és unalmas cameókhoz (mint Chris Rock, Mariah Carey, vagy George Takei) nyúlni. Sőt, kétszeresen is sokkoló a film humortalansága, mivel Sandler mellett a Saturday Night Live-on is dolgozó zseniális Robert Smigel, és a mostanában végletekig ajnározott Judd Apatow is közreműködött a forgatókönyv írásában.


Ne szórakozz Zohannal filmkritika - 8. kép

Robert Smigel írói részvételét és Sandler tévés múltját figyelembe véve, nem is csoda, hogy végig olyan érzésem volt, mintha egy Saturday Night Live karakter egymás után fűzött szkeccseit néztem volna. Ha így nézzük, talán egy 20-30 perc kivágása jót tett volna a filmnek, feszesebb tempót diktált volna, és a kényszerpoénokat sem kellett volna végigszenvednünk. A klasszikus diszkózene (ilyen van egyáltalán?) rajongóit legalább kárpótolhatja, hogy vagy tucatnyi, dübörgő basszusú szám helyet kapott a filmzenében, Zohan ugyanis a "diszkó, diszkó" (filmbeli poén) imádója. Mi másé is lehetne, mint echte látens homoszexuális.

A Ne szórakozz Zohannal látszatra könnyű nyáresti szórakozásnak ígérkezik, de sajnos sokkal inkább próbatétel a végignézése. Minden tizedik poén üt úgy igazából, de ez közel sem elég egy jó vígjátékhoz - még Sandler-mércével mérve sem. Szívből remélem, hogy az Adam Sandler-filmek színvonalának évről évre hanyatló tendenciája megáll, és átfordul legalább a nézhető kategóriába, az egykor - mindenféle kritikai véleményektől függetlenül - kétségtelenül lendületes nevettető ugyanis a korral egyre inkább fárad. A Ne szórakozz Zohannalt igazándiból csak a hardcore Adam Sandler rajongóknak tudom ajánlani, habár nagy eséllyel még ők is észreveszik majd, és belátják, hogy bizony kedvencük ezúttal csak félgőzzel teljesít.

Ne szórakozz Zohannal előzetes

 

Ne szórakozz Zohannal filmkritika / You Don't Mess With the Zohan (2008)

  • Műfaj: vígjáték
  • Hazai premier: 2008. július 17.
  • Rendezte: Dennis Dugan
  • Hossz: 113 perc
  • Szereplők: Adam Sandler, Emmanuelle Chriqui, John Turturro, Rob Schneider, Barry Livingston, Nick Swardson, Lainie Kazan
  • Forgatókönyv: Judd Apatow, Adam Sandler, Robert Smigel
  • Operatőr: Michael Barrett
  • Vágó: Tom Costain
  • Zene: Rupert Gregson-Williams
23 hozzászólás

jezzahun

8 éve, 4 hónapja és 16 napja

Cpt_Nihil írta:
Én is a cikkíróval vagyok Lényegében én is éppen ezeket ecseteltem az ismerőseimnek, akik még az "Edem Szendler de vicces" lázban égtek annak idején és észre sem vették, hogy ezeknek a filmeknek a minősége évről-évre feleződik, ezzel meg aztán gyököt is vont saját magának
totálisan eggyet értek veled... ez a tökéletes komment ide!

válasz erre

Cpt_Nihil

8 éve, 4 hónapja és 16 napja

marco írta:
De durva vaaaaaagy! Te is kapsz egyet!
Bocsi, nem tudtam határt szabni az indulataimnak

válasz erre

marco

8 éve, 4 hónapja és 16 napja

Cpt_Nihil írta:
Semmi gond, nagyi, ezt egy mínusszal megúszod
De durva vaaaaaagy! Te is kapsz egyet!

válasz erre

Cpt_Nihil

8 éve, 4 hónapja és 16 napja

marco írta:
Isten ments hogy összerugjam a port kedves kollégáimmal, de én imádom az Adam Sandler filmeket, de komolyan.
Semmi gond, nagyi, ezt egy mínusszal megúszod

válasz erre

marco

8 éve, 4 hónapja és 16 napja

Isten ments hogy összerugjam a port kedves kollégáimmal, de én imádom az Adam Sandler filmeket, de komolyan.

válasz erre

Cpt_Nihil

8 éve, 4 hónapja és 16 napja

Én is a cikkíróval vagyok Lényegében én is éppen ezeket ecseteltem az ismerőseimnek, akik még az "Edem Szendler de vicces" lázban égtek annak idején és észre sem vették, hogy ezeknek a filmeknek a minősége évről-évre feleződik, ezzel meg aztán gyököt is vont saját magának

válasz erre

jezzahun

8 éve, 4 hónapja és 16 napja

ó de ritka "rossz" film ez... Adam Sandler csak a régebbi filmeiben volt poénos,ezekbe már nem igazán.. elég gagyi egy film az hétszentség..

válasz erre

MrBuldika

8 éve, 4 hónapja és 16 napja

Vendég írta:
k***a jó a film és szerintem ebből nem sok igaz!!!
Ahányszor adták HBO-n mindig megnéztem nem lehet megunni

válasz erre

Vendég

8 éve, 4 hónapja és 16 napja

k***a jó a film és szerintem ebből nem sok igaz!!!

válasz erre

Vendég

9 éve, 5 hónapja és 15 napja

****a film

válasz erre

Vendég

9 éve, 7 hónapja és 14 napja

********* jó film !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

válasz erre

Vendég

10 éve, 10 hónapja és 10 napja


válasz erre
12a(z) 2 -ből

kapcsolódó hírek, cikkek

Nincsenek kapcsolódó cikkek.

 
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

Marduk profiljamarco profiljaRobi022 profilja