Megjött apuci 2. filmkritika

2017. december 07.
47.3541
DNS profilja, adatai
DNS
Két esztendővel ezelőtt Will Ferrell és Mark Wahlberg már nem először komédiázott együtt a Megjött apuci első részében, melyben egymással rivalizáló apákat, illetve apát és pótapát alakítottak. Most pedig, a legújabb divatnak megfelelően (lásd Rossz anyák karácsonya) eme vígjáték is megkapta a maga "különkiadását" a szeretet ünnepe - na meg a remélt extra bevétel - apropóján.

Az update-elt család együtt készül a karácsonyra

Az update-elt család együtt készül a karácsonyra


Míg az első rész története akörül forgott, hogy Sara (Linda Cardellini) macsó ex-férjének, Dusty-nak (Mark Wahlberg) a feltűnése alaposan megnehezítette az új családfő, a teszetosza Brad (Will Ferrell) dolgát az asszonnyal és a gyerekekkel, a folytatásban újabb konfliktusforrás szolgáltatja a problémákat. Miután ugyanis Dusty és Brad barátok és egymással jól együttműködő apatársak lettek, az idillbe bekavar a két, karácsonyra a családhoz érkező nagypapa, Kurt (Mel Gibson) és Don (John Lithgow).

Megjött apuci 2. filmkritika előzetes




Miközben Brad édesapja, Don egy nagyon érzékeny és érzelmes ember, addig Dusty faterja, Kurt még a fiánál is karakánabb és férfiasabb fickó, aki ki nem állhatja a puhányságot és a szentimentalizmust. S mint ilyen, természetesen azt is rossz szemmel nézi, hogy Dusty megosztja az apaságot egy olyan alakkal, mint a kerül-fordul sírva fakadó, a gyerekeket nem éppen talpraesettségre nevelő Brad, ezért mindent megtesz, hogy éket verjen a két társ-családfő közé.

A két férfi szövetségének tehát kemény próbát kell kiállnia, különösen, amikor nehézségek támadnak a közös karácsonyozás körül, és persze a gyerekek is folyton bekavarnak. És, ha mindez még nem lenne elég, végül még Dusty jelenlegi feleségének, a dögös Karennek (Alessandra Ambrosio) első férje, vagyis mostohalánya apja, a szintén nem kispályás Roger (John Cena) is beállít...

Az exek gyülekezőjéről a keménykötésű Roger (John Cena) sem hiányozhat

Az exek gyülekezőjéről a keménykötésű Roger (John Cena) sem hiányozhat


A film alapvetően egy nagyon komoly és valós élethelyzetet vet fel, miszerint a hétköznapok során is általános probléma, hogy egymástól gyakran teljesen eltérő gondolkodású és habitusú embereknek kell valahogy kijönnie egymással a családon belül, mely időről időre új tagokkal bővülhet, akiket bizony nem mindig magunk választunk.

A narratíva tehát a hollywoodi vígjátékokra mostanság jellemző sémát követi: igyekszik egy drámai szituációt felépíteni, melyben némi mondanivaló és tanulság is akad, majd erre a vázra helyezi a komikus elemeket, melyeknek gyakran igen kevés közük van az eredeti tematikához.

Dusty (Mark Wahlberg) és Brad (Will Ferrell) igyekszik rendet teremteni a káoszban

Dusty (Mark Wahlberg) és Brad (Will Ferrell) igyekszik rendet teremteni a káoszban


A poénok és gegek egy része valóban az egyes szituációk fonákságából fakad, ezek azonban nem mindig életszerűek, nem egyszer pedig alaposan túltoltak és erőltetettek. Az egyik jelenetben például - amit egyéni ízlés alapján akár a film tetőpontjának vagy mélypontjának is nevezhetünk - Mel Gibson kvázi szájon csókolja Mark Wahlberget.

Persze nem ez az egyetlen, hasonlóan kínos szituáció, amivel a Megjött apuci 2. megbotránkoztat bennünket, miáltal ismét bebizonyosodik, hogy kellő ellentételezés fejében még komoly színészek is képesek bolondot csinálni magukból (ékes példaként lásd De Niro-t a Nagyfater elszabadulban).

A gyerekek (többnyire) örülnek a közös karácsonyozásnak

A gyerekek (többnyire) örülnek a közös karácsonyozásnak


A jó hír ugyanakkor az, hogy legalább trágárságok és kevésbé szofisztikált, testfunkciókkal kapcsolatos viccek nincsenek - mondjuk nem is nagyon lehetnek egy olyan filmben, melyet alapvetően családi vígjátékként hirdetnek. A poénok között akadnak jobbak és rosszabbak, de többnyire meglehetősen mesterkéltek, és igazán emlékezetes pillanat - számomra legalábbis - csupán egy volt: amikor Liam Neeson akciósztár-státuszát parodizálták egy valóban eredeti "film a filmben" jelenet erejéig.

Összességében azonban túlságosan kevés a hasonló kikacsintás és önirónia, és nem meglepő módon újfent nem sikerült megfelelően elegyíteni a drámát a vígjátékkal. Emiatt a produkció jelentős része túl művi, erőltetett hatást kelt, ami a végére ráadásul annyira csöpögőssé válik, hogy felettébb nehéz komolyan venni és átérezni azt, amit az alkotók próbálnak sugallni a közönség felé - mely lényegében nem más, mint a feltétel nélküli szeretet kimutatása mások felé.

Kurt (Mel Gibson) és Don (John Lithgow) nem is lehetnének különbözőbbek

Kurt (Mel Gibson) és Don (John Lithgow) nem is lehetnének különbözőbbek


A narratíva kaotikus volta következtében viszont időnként azt sem tudni, ki kinek a kicsodája, és a színészek játéka, illetve a párbeszédek és a rendezés sem könnyíti meg a néző dolgát az eligazodásban. Végül egy nagy kavarc lesz az egész, ahol már nem számít más, csak az eredeti konfliktushelyzetekre való alkalmi visszautalások és az azoktól totálisan független gegek egyvelege.

Az eredmény egy ugyanolyan harsány, minimális intelligenciával rendelkező komédia, mint amit az utóbbi időben már megszokhattunk a nagy stúdiók által uralt álomgyártól. Ennek ellenére a Megjött apuci 2. a maga módján szórakoztató, ám tipikusan az a fajta mozi, amit egyszer meg lehet ugyan nézni, azonban az ember az égvilágon semmit nem veszít akkor sem, ha kihagyja.
 

Megjött apuci 2. filmkritika / Daddy's Home 2 (2017)

egy jegyet megér. egyet.
  • Műfaj: vígjáték
  • Hazai premier: 2017. december 07.
  • Rendezte: Sean Anders
  • Hossz: 100 perc
  • Szereplők: Will Ferrell, Mark Wahlberg, Mel Gibson, John Lithgow, Linda Cardellini, Alessandra Ambrosio, John Cena
  • Forgatókönyv: Sean Anders. John Morris
  • Operatőr: Julio Macat
  • Vágó: Brad Wilhite
  • Zene: Michael Andrews
6
4 hozzászólás

DNS

1 hete és 1 napja

totyak írta:
Nem láttam még a filmet, de szerintem alapvetően az a baj, hogy túl sokat várnak tőle az emberek. Ezt a filmet nem azért alkották meg, hogy mélyenszántó gondolatokat mondjanak el, nem azért, hogy Oscart kapjanak, pusztán 100 percnyi kikapcsolódást, gondokról-bajokról való elfeledkezést akarnak adni vele. És látatlanban tudom, hogy azt meg is adja. Itt ne várjon senki jellemfejlődést a karakterektől, meg a többi szärságot, amit egy-egy film kritikájánál olvashatunk, mert ez egy végtelen egyszerű mozi, ami ettől lesz jó.
Nézd, a szórakoztatást is lehet minőségibb és kevésbé kifinomult módon csinálni, mint ahogy mindent. Ugyanakkor itt is igaz, amit mondani szoktak: ízlések és pofonok. Van, akinek ez bejön, van, akinek nem.

Azt viszont nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a filmkészítésnek is megvannak az általános szabályai, amihez bizony hozzátartoznak a történetek és a karakterek is. Ha az alkotók érdemben nem foglalkoznak ezekkel, hanem csak egyszerűen odahányják őket, hogy különböző szituációkban szerepeltessék az egyes figurákat, akkor felesleges filmet csinálni. Ott van a kabaré, a stand up comedy, és még ki tudja, hány műfaj, ahol nem igazán kell holmi narratívával vagy jellemábrázolással bajlódni.

Na persze, a mozi még mindig a legkedveltebb szórakozási forma, és nyilván ez hozza a legtöbb lóvét is, ezért készülhetnek futószalagon az ilyen és hasonló produkciók. Pláne, ha a fogyasztói társadalom lelkes, a hétköznapok során lestrapált tagjai tömegével ülnek be rájuk, éppen azért, mert pusztán egy agykikapcsolós lazításra vágynak. S miközben az igényeik nem túl magasak, az ingerküszöbük mindinkább emelkedik, ezért egyre extrémebb és botrányosabb dolgokat kell mutatni nekik, hogy sikerüljön valamilyen hatást kiváltani... Mert hát ugye annál rosszabb nincs a szórakoztatóiparban vagy általában a "modern" médiában, amikor az emberekre az égvilágon semmilyen hatást sem sikerül gyakorolni.

válasz erre

Direktor

1 hete és 2 napja

totyak írta:
Nem láttam még a filmet, de szerintem alapvetően az a baj, hogy túl sokat várnak tőle az emberek. Ezt a filmet nem azért alkották meg, hogy mélyenszántó gondolatokat mondjanak el, nem azért, hogy Oscart kapjanak, pusztán 100 percnyi kikapcsolódást, gondokról-bajokról való elfeledkezést akarnak adni vele. És látatlanban tudom, hogy azt meg is adja. Itt ne várjon senki jellemfejlődést a karakterektől, meg a többi szärságot, amit egy-egy film kritikájánál olvashatunk, mert ez egy végtelen egyszerű mozi, ami ettől lesz jó.
Mondjuk ebben van igazság.

válasz erre

totyak

1 hete és 2 napja

Nem láttam még a filmet, de szerintem alapvetően az a baj, hogy túl sokat várnak tőle az emberek. Ezt a filmet nem azért alkották meg, hogy mélyenszántó gondolatokat mondjanak el, nem azért, hogy Oscart kapjanak, pusztán 100 percnyi kikapcsolódást, gondokról-bajokról való elfeledkezést akarnak adni vele. És látatlanban tudom, hogy azt meg is adja. Itt ne várjon senki jellemfejlődést a karakterektől, meg a többi szärságot, amit egy-egy film kritikájánál olvashatunk, mert ez egy végtelen egyszerű mozi, ami ettől lesz jó.

válasz erre

Tommy

1 hete és 3 napja

Pedig az első rész tök jó volt.

válasz erre

kapcsolódó hírek, cikkek

Nincsenek kapcsolódó cikkek.

 
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

Maniac profiljaLaci721 profiljagery1113 profilja