Joker filmkritika

2019. október 04.
41.5591
DNS profilja, adatai
DNS
Mint oly sok más hősnek és gonosztevőnek, a Batman főellenségeként elhíresült Jokernek is számos inkarnációját láthattuk már a mozivásznon. Ha csak a közelmúltról beszélünk, bizonyára mindenkinek megvan a saját kedvence Jack Nicholson, Heath Ledger vagy akár Jared Leto interpretációja közül. Ez most azonban korántsem az a tipikus képregényfilm - még a realistább megközelítésű Sötét Lovag-trilógához képest sem - sőt alighanem az év legellentmondásosabb mozijával van dolgunk.


Ezúttal ugyanis nem azt a leegyszerűsített, archetipikus Joker kapjuk, amit többnyire megszokhattunk a fősodorba tartozó, közönségbarát adaptációktól. Az általában könnyedebb témájú alkotásairól ismert Todd Phillips (Másnaposok-trilógia, Terhes társaság, Haverok fegyverben) mozija eredetfilm és karaktertanulmány, pszichológiai thriller és egyben társadalomkritika - egy, a valóságban gyökerező képregényfilm, mely az egyik legsötétebb, ha nem a legsötétebb, ami valaha készült. Nem véletlen tehát, hogy ez az első élőszereplős mozi a Batman-franchise keretein belül, amelyik R-besorolást kapott a tengerentúlon.

A sztori 1981-ben játszódik, természetesen Gotham metropoliszában. A hányattatott gyerekkorú, a kenyerét bohócként kereső Arthur Fleck (Joaquin Phoenix) mentális betegségben szenved, ám nem kapja meg a szükséges segítséget - hiába jár rendszeresen pszichiáterhez és veszi be mindig a gyógyszereit, látszólag senkit sem érdekel a sorsa.

Egy nap azonban mégis megcsillan számára a remény, amikor felfigyel rá Murray Franklin (Robert De Niro), a közkedvelt talk shaw sztár, aki az egyik műsorába is meginvitálja. Arthurt azonban egyre-másra érik a különböző incidensek és csapások, miközben a csak általa gondozott édesanyja, Penny (Frances Conroy) állapota is rosszabbra fordul.

Arthur Fleck (Joaquin Phoenix) hivatásszerűen csinál bohócot magából

Arthur Fleck (Joaquin Phoenix) hivatásszerűen csinál bohócot magából


Ezalatt a mélyülő egzisztenciális különbségek miatt felbolydult város még veszélyesebb és erőszakosabb hellyé válik a közhangulatot felszító gyilkosságok miatt. Míg az egyik oldalon a polgármesteri posztra készülő, milliárdos Thomas Wayne (Brett Cullen) igyekszik lehűteni a kedélyeket, addig a másikon a mindinkább az őrületbe forduló Arthur egyre inkább szimpatizálni kezd a randalírozó csőcselékkel...

Habár spin-offként és egyben a hírhedt figura eredetfilmjeként szolgál, amivel szemben alighanem sokaknak vannak különféle elvárásai, ha valaki konkrétan azt kérdezi, vicces mozi-e a Joker, azt kell mondanom, hogy lényegében egyáltalán nem az. Ami humort találunk benne ugyanis, az sem klasszikus értelemben vicces, sokkal inkább szarkasztikus és sötét - vagy, stílszerűen fogalmazva, gyilkos - humor, ami nem annyira a mókás, mint inkább a drámai történésekhez, szituációkhoz kapcsolódik.

Éppen ezért a produkció egyáltalán nem az akciókról vagy netán (a még nem is létező) Batman és ősellensége szembenállásáról szól - még akkor sem, ha annak gyökereit elénk tárják az alkotók. Batman univerzuma valójában csupán háttérként szolgál, és végig csupán egyfajta mellékszálat képvisel a történetben, mely mindazonáltal jól és hihetően illeszkedik a DC Comics által megálmodott világba.

A talk shaw sztár Murray Franklin (Robert De Niro) mindig vevő az eredeti figurákra

A talk shaw sztár Murray Franklin (Robert De Niro) mindig vevő az eredeti figurákra


Ennek ellenére, mint már említettem, alapvetően egy önálló, a saját lábán is megálló karaktertanulmány részesei lehetünk, egy hasonló pszichológiai thrillerbe ágyazva, mint amilyen Martin Scorsese klasszikus Taxisofőrje vagy az Összeomlás című Joel Schumacher mozi. Újszerű és talán kissé szokatlan, ám mindenképpen érdekes és aktuális megközelítése ez Joker történetének, melyben a realizmus mintegy kihangsúlyozásaként a címszereplő krónikus nevetése egy betegség eredményeként kerül beállításra.

Miközben részleteiben és igen érzékletesen tárja elénk a "bekattanás" és a (tömeges) erőszak pszichológiáját, a narratíva fokozatosan építi fel a karakter bukását. Ahogyan Arthur mindent és mindenkit elveszít, úgy veszíti el kapcsolatát is a való világgal, mígnem teljesen eluralkodik rajta a nihilizmus, és a saját egója kerül előtérbe.

Amikor úgy tűnik, még van remény, valaki hirtelen azt az ajtót is keményen berúgja előtte, miközben rajta keresztül mi is intenzíven átélhetjük a társadalom közönyét, amikor az emberek nem figyelnek oda egymásra, a vezetők pedig csak ígérgetnek. Arthur pedig hiába nem akar központi szerepet játszani a városban zajló eseményekben, a hatalom őt is megrészegíti - így válhat végül Jokerré, kinek önmaga torz elképzelésein és humorán kívül már senki és semmi más sem számít.

Arthur szorgosan ápolja beteg édesanyját, Penny-t (Frances Conroy)

Arthur szorgosan ápolja beteg édesanyját, Penny-t (Frances Conroy)


Az átélésben nagyon sokat segít Joaquin Phoneix mellbevágó játéka, aki tökéletesen alakítja az eltorzult lelket egy eltorzult világban. Az eszelős figurákat (is) mindig megbízhatóan hozó Phoenix majdnem huszonöt kilót adott le a szerep kedvéért, ám elsősorban maga a játéka az, amivel együtt hátborzongatóan félelmetes lett a végeredmény. Miközben alapvetően egy közveszélyes pszichopata mindennapjainak lehetünk tanúi, a kiváló színésznek köszönhetően átérezhetjük annak hétköznapi vágyait és esendőségét, ami egyben sajnálatot is kelt bennünk Arthur iránt.

Éppen ez az együttérzés és sajnálat az, ami miatt sokak részéről komoly kritika érte a filmet, mivel antihősünk személyisége hasonló a fegyveres tömeggyilkosokéhoz, és ily módon, szimpátia keltése révén alkalmas lehet azok tetteinek igazolására. Ezért egyesek attól tartanak, hogy egyre több dühös, paranoiás és érzelmileg instabil ember tekinti majd követendő példának Joker karakterét, és ezt azon "küldetés" végrehajtására használják, hogy minél több olyan embernek ártsanak, akik szerencsésebbek náluk.

A csinos szomszéd, Sophie (Zazie Beetz) reményt nyújt Arthur számára

A csinos szomszéd, Sophie (Zazie Beetz) reményt nyújt Arthur számára


E tekintetben azonban akár az erőszakot ábrázoló videojátékok elítélésével is párhuzamot vonhatunk, hiszen azok esetében is magát az adott médiumot érik folyamatos támadások, ahelyett, hogy magukat az elkövetőket, illetve magát az azokat kitermelő közeget vonnák górcső alá.

Ami jelen produkciót illeti, noha a narratíva interpretációja valóban kérdőjeles, ám ahelyett, hogy elítéljük az alkotókat, inkább arról kellene gondoskodnunk, hogy senki se kerülhessen, illetve maradhasson olyan helyzetben, hogy rosszul, a társadalomra veszélyes módon értelmezze a látottakat...

Ha már valamiért hibáztatjuk az alkotókat, akkor már inkább legyen az, hogy a politika és a társadalom működése kissé elnagyolt módon kerül ábrázolásra. S bár az is kétségtelen, hogy nem az eredetiség a számos forrásból merítő Joker legjellemzőbb tulajdonsága, az mégis képes az egyes elemeket érdekfeszítő és felettébb hatásos módon egymáshoz illeszteni.

Mosolyogj még akkor is, ha belül sírnod kell...

Mosolyogj még akkor is, ha belül sírnod kell...


Tény, hogy a film valóban számos kérdőjelet hagy maga után, de az biztos, hogy rendkívül hatásos, és alaposan elgondolkodtatja, néha pedig szinte földbe döngöli az embert. Ezért külön gratuláció jár a Warner stúdiónak, amiért a mai trendekkel szembe menve bevállalta a produkció elkészítését - és ha hinni lehet a híreknek, nem ez volt az utolsó alkalom.

A Joker ugyanis egy új filmfolyam elindítójaként készült a DC-moziuniverzumban DC Black címszó alatt, ami egyben a sötét tónus továbbvitelét is előrevetíti. Ezek az alkotások elvileg egymástól mind független történetek lesznek majd - mi pedig csak remélni merjük, hogy azok is legalább ennyire merészek és húsba vágóak lesznek.

Joker előzetes

 

Joker filmkritika / Joker (2019)

egy popcornt kérek kólával!
  • Műfaj: thriller
  • Hazai premier: 2019. október 03.
  • Rendezte: Todd Phillips
  • Hossz: 121 perc
  • Szereplők: Joaquin Phoenix, Robert De Niro, Zazie Beetz, Frances Conroy, Brett Cullen
  • Forgatókönyv: Todd Phillips, Scott Silver
  • Operatőr: Lawrence Sher
  • Vágó: Jeff Groth
  • Zene: Hildur Gu?nadóttir
8
9 hozzászólás

Vidoros

1 hete és 1 napja

Eddig is kötelező volt a listámon, de ha DNS 8 pontot ad neki, akkor ez mindenkinek kötelező, mert az akkor 10 pontos mozi!

válasz erre

Patrik94

1 hete és 1 napja

Nagyon várós film volt nálam, minden trailer után még jobban. És nem is kellett csalódnom, ez egy brutál jó antihős mozi lett, régen volt olyan hogy nem csalódással hagytam el a termet. Aki kicsit is szereti a Gothames sztorikat, annak kötelező!

válasz erre

Starjumper

1 hete és 1 napja

zender írta:
8 pont nagyon masszív bakker!
Ér az 9-et is.

válasz erre

bekecs

1 hete és 1 napja

Végre megkapta a saját filmjét a világ legjobb gonosza. Még nem láttam, de már most imádom!

válasz erre

Gólem

1 hete és 1 napja

Nagyon vártam már, holnap megyek is rá, most pedig még kíváncsibb vagyok mint eddig!

válasz erre

muki

1 hete és 1 napja

Fura az univerzumtól külön látni, viszont azt azért ebből és a többi kritikából is látom hogy ez egy nagyon jól sikerült film, és jót tett neki az önállóság.

válasz erre

VaPe

1 hete és 1 napja

Kiváló kritika, a filmre pedig nagyon kiváncsi vagyok. Különleges film lesz az biztos.

válasz erre

zender

1 hete és 2 napja

8 pont nagyon masszív bakker!

válasz erre

Direktor

1 hete és 2 napja

Kötelező nekem!

válasz erre
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

marco profiljaWickedSick profiljarDAVE profiljagery1113 profiljaGargameth profiljaBvektor profilja