Ghostland: A rettegés háza filmkritika

2018. április 20.
77.7881
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
DNS profilja, adatai
DNS
Ami azt illeti, egyáltalán nincs irigylésre méltó dolguk az erre a területre tévedő filmeseknek, mivel ma már nem könnyű újat alkotni a horror keretein belül. Egyrészt mostanra igen magasra tolódott az emberek ingerküszöbe, ráadásul a műfaj rajongóit különösen nehéz meglepni, annyi mindent láthattak már az utóbbi néhány évtizedben. A kísértetházas sztorikra ez fokozottan igaz, lévén legalább minden második horrorfilm erre a népszerű és jól bevált - ám éppen ezért immár eléggé elcsépelt - koncepcióra épít, ami jelen kritikánk tárgyáról is elmondható.
Advertisement


Mivel alkotóként nagyon könnyű a közhelyek csapdájába esni, igen ritkán találkozhatunk olyan eredeti ötlettel, mint amilyen például az Oscar-díjas, rasszizmus-ellenes Tűnj el! volt tavaly, ami valamilyen mögöttes tartalommal is rendelkezik. Ugyanakkor a szintén független filmként megvalósult Ghostland egy Franciaországban tartott, nemzetközi horror és sci-fi filmfesztiválon három díjat is besöpört az év elején, bizakodásra adván okot a horrorkedvelők számára. De lássuk, mennyiben tud valóban újat mutatni a produkció!

A némiképp standard felütés szerint a rettegés helyszínét az szolgáltatja, hogy egy kétgyermekes édesanya, Pauline (Myléne Farmer) megörökli nagynénje elhagyatott vidéki házát. Rögtön az első nap éjszakáján gyilkolni kész alakok törnek be új otthonukba, arra kényszerítve őket, hogy megküzdjenek az életükért.

Habár mindhárman szerencsésen megmenekülnek, az eset nem múlik el minden következmény nélkül. Tizenhat évvel később a fiatalabb lány, Beth (Crystal Reed) megírja horrorisztikus történetüket, a könyv pedig óriási siker lesz. Nővérét, Verát (Anastasia Phillips) azonban tovább kísérti a múlt - ami mellesleg aligha véletlen, lévén a sorsfordító éjszaka óta még mindig ugyanabban a házban lakik, anyjával egyetemben.

Mikor testvére félelme egyre inkább elhatalmasodik, Beth Vera segítségére siet, hogy együtt dolgozzák fel a traumát. A lánynak azonban hamarosan rá kell jönnie, hogy talán mégsem volt a legjobb ötlet visszatérni a szörnyű emlékek színhelyére...

Beth (Emilia Jones) és Vera (Taylor Hickson) nem repesnek az új otthonuktól

Beth (Emilia Jones) és Vera (Taylor Hickson) nem repesnek az új otthonuktól


Elolvasva az iménti rövid leírást, alighanem joggal gondolja az olvasó, hogy egy igencsak unalmas, nem túl sok fantáziával vagy intelligenciával megáldott koncepcióról van szó. Hiszen rengetegszer láthattunk már hasonló, egy öreg, recsegő-ropogó házban játszódó, szellemekkel és kísértetekkel operáló, hatásvadász történetet, ahol a jelenetek jó része egy idő után már inkább hihetetlennek és nevetségesnek, mintsem valóban félelmetesnek hat.

Személyes véleményem szerint a horrorra mint műfajra egyébként is általában igaz, hogy nehéz komolyan venni. Ehhez ugyanis szükség van egy, a valóságban gyökerező, stabil alapra, amit nézőként teljes mértékben el lehet fogadni, és amire azután lehet építeni. Enélkül viszont az egész produkció gyakran nem lesz más, mint puszta ijesztgetések és bugyuta emberi megnyilvánulások egyvelege.

A felnőtt Beth (Crystal Reed) visszatér a szörnyű házba, hogy segítsen testvérének

A felnőtt Beth (Crystal Reed) visszatér a szörnyű házba, hogy segítsen testvérének


A Ghostland a karakterek és viszonyaik bemutatása után valóban úgy indul, mint egy átlagos jumpscare horror. Annyit ugyan megtudunk, hogy az egyik lány (Vera) féltékeny a másikra, akit szerinte anyjuk jobban szeret. Ugyanakkor a házba való érkezést követően a szereplők viselkedése egyre inkább butának hat és idegesítővé válik, beleértve a magyarázat hiányát, hogy miért költöznek oda és maradnak ott egyáltalán.

A későbbiekben azonban az egész egyszercsak átmegy egy jóval mélyebb, drámai narratívával operáló történetbe, amivel már nézőként is jóval könnyebb azonosulni. Illetve a "könnyű" itt egyáltalán nem a legjobb kifejezés, mivel amit a film második felében látunk, igencsak megterhelő a lélek számára, még akkor is, ha általában szkeptikusan állunk a műfajhoz.

Vera (Anastasia Phillips) a jelek szerint valóban segítségre szorul

Vera (Anastasia Phillips) a jelek szerint valóban segítségre szorul


Miközben az író-rendező, Pascal Laugier egy ideig csak játszik velünk, hogy ne tudjuk, mi a valóság és mi nem, egyre inkább kikristályosodik az a valós alapon nyugvó, tragikus szituáció, mely az egész narratíva mozgatórugóját képezi. Végül tehát a Ghostlandről kiderül, hogy mégsem az a szokványos horror, aminek elsőre tűnik, és hogy komoly pszichológiai és érzelmi töltettel rendelkezik.

Az átélésben segít nekünk a meggyőző színészi játék, ami általában még a fiatal színészek teljesítményéről is elmondható. Ez pedig egyáltalán nem mellékes, hiszen a műfaj lényege elvileg éppen az, hogy az embernek szembe kell néznie legalapvetőbb félelmeivel, és a lányok szemszögéből nézve ez abszolút teljesül.

A lányok anyja, Pauline (Myléne Farmer) elvált nőként egyedül vigyáz gyermekeire

A lányok anyja, Pauline (Myléne Farmer) elvált nőként egyedül vigyáz gyermekeire


A Ghostland: A rettegés háza tehát képes mást, valami újat mutatni, és a kevésbé biztató kezdés után mélyebbre ásni a lélek sötét bugyraiba. Ugyanakkor azt nem állítanám, hogy a narratívának eme aspektusát már nem volt hova fokozni, és nem változtat azon tényen sem, hogy a film kezdetben számos klisével operál, miáltal az első fele meglehetősen unalmasnak és elcsépeltnek hat.

A fentiek miatt elsősorban nem is annyira a horror rajongóinak ajánlanám, mint inkább a lassan építkező, helyenként sokkoló, a szívet-lelket kifacsaró történeteket bíró és kedvelő közönség tagjainak.

Ghostland: A rettegés háza előzetes

 

Ghostland: A rettegés háza / Ghostland (2018)

elég csak egy nachos, köszi
  • Műfaj: Horror
  • Hazai premier: 2018. április 19.
  • Rendezte: Pascal Laugier
  • Hossz: 91 perc
  • 2018-04-20 15:30:00 https://www.gamechannel.hu/pictures/cinemachannel/ghostland-a-retteges-haza_1.jpg
  • Szereplők: Crystal Reed, Anastasia Phillips, Emilia Jones, Taylor Hickson, Myléne Farmer
  • Forgatókönyv: Pascal Laugier
  • Operatőr: Danny Nowak
  • Vágó: Dev Singh
  • Zene: Georges Boukoff
7
Pascal Laugier 91 Georges Boukoff 2018-04-20 15:30:00 https://www.gamechannel.hu/pictures/cinemachannel/ghostland-a-retteges-haza_1.jpg
7 hozzászólás

Vidoros

6 éve, 4 hónapja és 27 napja

Kritika alapján igencsak bejövős, nem tucathorror!

válasz erre

italianman

6 éve, 5 hónapja és 1 napja

Ezt most egy jó, elég nyomasztó horrornak néz ki.

válasz erre

VaPe

6 éve, 5 hónapja és 2 napja

Horrort csípem. Főleg ha van benne tartalom, meg valamennyire az sem baj ha ijesztős. röhögő smiley Szóval beülök rá én is.

válasz erre

Ronalddo

6 éve, 5 hónapja és 3 napja

Borítókép elég para! meglepett smiley röhögő smiley

válasz erre

Direktor

6 éve, 5 hónapja és 3 napja

Jól hangzik, nem hagyom ki, imádom a horrort.

válasz erre

Tommy

6 éve, 5 hónapja és 3 napja

Jobb szeretem az ilyen lélektani horrorokat, aminek története, mélysége is van. Megnézős!

válasz erre

Gólem

6 éve, 5 hónapja és 3 napja

Ez jóság lesz. Nem hagyom ki! mosolygó smiley

válasz erre
 

kapcsolódó hírek, cikkek

Nincsenek kapcsolódó cikkek.

 
legutóbbi hozzászólások
 
marco profilja