Coenológia, 3. rész filmkritika

2008. március 25.
76.2271
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
gocsa profilja, adatai
gocsa
Egy film noir, és egy bolondos komédia után a Coen testvérek ismét teljesen új territóriumot fedeztek fel maguknak; gengszterhistória megírásához fogtak. Ezúttal sokkal direktebb módon nyúltak kedvenc noir íróik egyikéhez, Dashiell Hammetthez inspiráció gyanánt; történetüket 1929-es Véres aratás című regénye ihlette, míg a karakterek nagy részét, néhány dialógust, valamint egy-két egyéb összetevőt a két évvel később megjelent, Az üvegkulcs című művéből csenték el.
 


Forgatókönyvüket 1987-ben kezdték el írni. Egy szövevényes, intrikákkal teli, a prohibíció (vagyis szesztilalom) idején játszódó nagyszabású gengszteroperát képzeltek el, mikor nekifogtak, miközben a legelső, és jó ideig egyetlen jelenet, ami szemük előtt pergett nagyon is szimpla, és metaforikus volt. Egy erdő közepén, a földön heverő fekete kalapot képzeltek el, amelyet egyszer csak felkap a süvítő szél, végigrepítve azt a fák között. Végül ez lett filmjük nyitójeleneteinek egyike.


Coenológia, 3. rész filmkritika - 2. kép

Történetüket az 1930-as évek elejére helyezték el, egy ismeretlen nevű északkeleti városba, ahol két rivális gang összecsapását követhetjük végig. Leo O'Bannion (Albert Finney) keményfejű ír gengszter, akinek az egész város a kezében van, hatalma azonban veszélybe kerül, amikor a roppant mód ambiciózus, és legalább ugyanannyira erőszakos rivális, az olasz Johnny Caspar (Jon Polito), és csapata, köztük a kegyetlen bérgyilkos, Eddie Dane (J. E. Freeman), szembeszegül vele. A háború kirobbantó oka természetesen - mi más is lehetne? - egy nő, Verna (Marcia Gay Harden), aki Leóval kavar, illetve a testvére, Bernie (John Turturro), egy pitiáner csaló, aki mindenkinek keresztbe tesz (ez alól Caspar sem kivétel), és akit ugyanakkor - magától értetődően - Leo védelmébe vesz. A hadakozó felek között, két tűz közé szorul a főszereplő, Tom Reagan (Gabriel Byrne), aki Leo jobb keze, és Verna szeretője is egyben.

Filmjüket ismét a 20th Century Fox pénzelte, a nagy stúdió a mintegy 14 millió dolláros költségvetést ezúttal is közösen a Circe Films-szel dobta össze (amely cég már a Véresen egyszerű óta a testvérek mögött állt) - habár Ethan és Joel állítása szerint csak 11 millióba került a film. Coenék a forgatás helyszínéül New Orleans-t választották, mivel a város tele van korabeli, 1920-as évek végéről fent maradt épületekkel. "Vannak kirakatok, amelyek üvegeit az utóbbi 60 évben érintetlenül hagytak." - ahogy egy interjúban kifejtették. Az operatőri munkát ez alkalommal is Barry Sonnenfeld végezte, illetőleg Michael R. Miller is visszatért a vágó szerepében.

Coenológia, 3. rész filmkritika - 3. kép

A halál keresztútján (Miller's Crossing) 1990 szeptemberében került bemutatásra, és alig több mint 5 millió dolláros hazai bevételével bukásként könyvelhető el. Már csak ebből az okból kifolyólag is méltán említhető a legkevésbé közismert Coen-filmek egyikeként - ami elszomorító. A kritikusok a közönséggel ellentétben odavoltak a filmért, amelyért Joel a San Sebastián Nemzetközi Filmfesztiválon és a Yubari Nemzetközi Filmfesztiválon egyaránt a legjobb rendezőnek járó díjat vihette haza. 2005-ben a Time magazin listáján is helyet kapott, amelyen a hetilap első megjelenése, vagyis 1923 óta készült 100 legjobb film szerepelt. A halál keresztútján tobzódik a klasszikus gengszterfilm toposzokban, egyszerre kifigurázása azoknak, és főhajtás előttük - a legelső jelenet példának okáért feltűnően hasonlít A keresztapa nyitására, az erdőben játszódó kulcsjelenet A megalkuvót juttathatja eszünkbe, míg a befejezés egyaránt idéz A harmadik emberből és A hosszú búcsúból is.

Mindemellett a film legalább annyira szól Tom Reagan életéről, döntéseinek következményeiről, mint a maffiáról. Nem hiába volt a forgatókönyv eredeti címe The Bighead, amit a Coenék Tom becenevének szántak. Joel szerint ő "a kvintesszenciális Hammett karakter, akiről sosem tudjuk éppen mennyit tud, vagy hogy mit fog legközelebb tenni". Kritikus volt tehát ki kapja Tom szerepét, Gabriel Byrne pedig ideális választásnak bizonyult, minden várakozást felülmúlóan zseniális volt a szerepben. Két színész van, akit igazán érdemes még kiemelni. Az egyik John Turturro, aki csodálatos, drámai alakítást nyújt, a másik Albert Finney, akinek mesterien sikerül a véres komolyság és a komédia határán táncolnia Leo szerepében. Érdekes mellékinformáció, hogy eredetileg az Arizonai ördögfiókában Nathan Arizónát alakító Trey Wilsont szánták a testvérek a szerepre, ő azonban két nappal a forgatás megkezdése előtt váratlanul elhunyt. Hogy a kalap metaforának pedig mi a jelentése Ethan és Joel szerint? Azt állítják mindössze csak egy kalap a szélben, és semmi jelentősége nincs. Egy olyan film elkészítése volt a vágyuk, melyben sötét kalapban, és hosszú kabátban járnak a szereplők, majd egy olyan szokatlan környezetbe akarták helyezni őket, mint az erdő.


Coenológia, 3. rész filmkritika - 4. kép

A testvérek következő filmje nem váratott sokat magára, aminek oka az, hogy a forgatókönyvét még 1987-ben, 3 hét alatt írták meg. A halál keresztútján írása közben ugyanis leblokkoltak, így környezetváltozás gyanánt egy barátjukhoz költöztek Minnesotába, ahol egy este elmentek moziba a Bomba bébi című vígjátékot megnézni. A film után másnap rögtön visszatértek New Yorkba, lakásukba, és mielőtt folytatták volna az abbahagyott forgatókönyvet, gyorsan megírtak egy másikat. Így született meg a Hollywoodi lidércnyomás (Barton Fink), amelyben John Turturro játszotta a címszerepet, mellékszerepekre pedig A halál keresztútján szereplőgárdájából átmentették még Jon Politót, és Steve Buscemit, illetve az Arizonai ördögfiókából John Goodmant.

A Hollywoodi lidércnyomás ötlete azután született meg, hogy Ethan és Joel is elolvasta Otto Friedrich egy, a 30-as és 40-es évek Hollywoodjáról szóló könyvét, amely legfőképpen a német menekültek Los Angeles-i filmszakmára gyakorolt hatására koncentrált. Történetük 1941-ben játszódik, főszereplője Barton Fink, befutott színdarabíró, akit Hollywoodba csábítanak, hogy egy birkózóról szóló B-filmet írjon. Egy kisnevű, kihalt szállodában helyezik el, ahol egyhamar alkotói válságba kerül, hallucinálni kezd, és egyre nehezebben különbözteti meg a valóságot a képzelgéseitől. Megismerkedik a szomszéd szobában lakó Charlie Meadows-szal (Goodman), aki azt állítja biztosítási ügynök, esténként azonban fura hangok hallatszanak szobájából. Barton megismerkedik W. P. Mayhew-vel is, az elismert regényíróval, aki szintén filmíróként keresi kenyerét, és feleségével. Tőlük kér segítséget, helyette azonban szerelmes lesz, mégpedig Mayhew feleségébe. A gondok akkor kezdődnek, mikor egy reggel a nő holttestét találja ágyában.


Coenológia, 3. rész filmkritika - 5. kép

Ethan és Joel direkt Turturrora és Goodmanre írták a két főszerepet, karaktereiket és a filmbeli eseményeket pedig nagyrészt valós személyek és történések ihlették. Barton Finket Clifford Odets-ről, míg W. P. Mayhew-t nagyrészt William Faulknerről mintázták. Mindketten a valóságban is Hollywoodba költöztek forgatókönyveket írni, utóbbi valóban dolgozott is birkózóról szóló filmen. A kövér stúdiófőnök, Jack Lipnick (Michael Lerner) szintén egyfajta kompozit figura: keveréke Jack Warnernek, Louis B. Mayernek és Harry Cohnnak, a Warner Bros., az MGM, illetve a Columbia Pictures egykori igazgatójának. A filmnek szinte felsorolhatatlan mennyiségű irodalmi, és filmművészeti ihletése van; ha csak utóbbiak között keresünk megtalálhatjuk Polanski műveit (Iszonyat és A lakó), David Lynch-et (Radírfej), vagy éppen Stanley Kubrickot is (Ragyogás). A Hollywoodi lidércnyomás tulajdonképpen Fink pokoljárását mutatja be, mindezt azonban egy, a Hollywoodi világot bemutató stilizált szatíra formájában teszi.

A hotel mindennek szerves része, és ez tökéletesen bemutatásra kerül a testvérek által (érdemes a pokolra tett utalások tömkelegét keresgélni), ahogyan John Goodman ördögi karaktere is, aki állítólag az emberek fejét levágó sorozatgyilkos (szintén érdemes figyelni hányszor hangzik el a "fej" szó, vagy valamilyen szinonimája), a film végén pedig pontosan egy emberi fej méretű dobozt bíz Bartonra. Hogy mi van a dobozban? Sosem derül ki, mindenki maga döntheti el. A Coen testvérek ezen filmjében a legszebb, hogy tömérdek értelmezése létezik, tucatnyi gondolati síkon működik - valószínűleg minden egyes nézőé jó megoldás, ha pedig valakinek egy ötlete sincs, vagy csak többet akarna olvasni, elég az interneten körülnéznie. Bizonyos nézetek szerint a filmre még a Holocaust allegóriájaként is tekinthetünk (A halál keresztútjánt egy évvel korábban egy kritikus már megvádolta ezzel, akkor a testvérek kőkeményen elutasították a teóriát), annyi biztos csak, hogy sem Ethan, sem Joel soha nem volt hajlandó mélyebb értelmezésekbe belemenni.


Coenológia, 3. rész filmkritika - 6. kép

A Hollywoodi lidércnyomás esetében Sonnenfeld operatőri szerepét Roger Deakins vette át (akit máig nem cserélték le egy film erejéig sem), valamint ismét együtt dolgozott a két testvér vágóként, Roderick Jaynes álnéven. A film 1991-ben került bemutatásra, 9 milliós költségvetése mellett mindössze 6 milliós bevételre szert téve. Ezzel szemben kritikai sikere kifejezetten hangos volt, amit díjeső is kísért; a legkiemelkedőbb teljesítményt a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon nyújtotta, ahol Joel elnyerte a legjobb rendezőnek járó díjat, és az Aranypálmát, Turturro pedig a legjobb színész díját. Emellett John Goodman Golden Globe jelölést, valamint Michael Lerner, és a film is (két technikai kategóriában) Oscar jelölést kapott.

A kirobbanó, és egyhangú kritikai sikert követően a testvérek elérkezettnek látták az időt, hogy ők is valóban betörjenek Hollywoodba, mégpedig közönségfilmmel. A nagy ugrás (The Hudsucker Proxy) forgatókönyve még a Véresen egyszerű elkészítése után, a forgalmazó keresés időszakában született, amikor a Coenék Sam Raiminél laktak. Raimivel hármasban, 2-3 hónap alatt írták meg, és már 1985-ös interjúkban is következő projektjükként emlegették, ám történetük annyira nagyformátumú volt, megvalósítása pedig technikailag annyira összetett lett volna, hogy tudták, várniuk kell, míg kiforr a megfelelő technológia, illetve a hozzá szükséges mennyiségű pénzt sikerül összeszedni. A Hollywoodi lidércnyomás meghozta tehát a szükséges elismerést a testvérek számára, ami pont kapóra jött Joel Silver producernek (aki olyan blockbusterekért felelős, mint a Halálos fegyver széria, vagy a Die Hard), mivel elhatározta, hogy ő legközelebbi filmjén bizony valódi művészekkel fog dolgozni, és ekkortájt épp ilyenek után kutatott. Silver meggyőzte a Warner Brothers-t, hogy A nagy ugrás Coenéknek köszönhetően kritikai siker lesz, ő pedig gondoskodik arról, hogy a közönség is tóduljon majd. Silvernek ehhez persze legelőször le kellett beszélnie Ethant és Joelt arról az ötletükről, hogy fekete-fehérben forgassanak, illetve rá kellett vennie őket nagy sztárszínészek szerepeltetésére. Mindennek fejében Silver azt ígérte megvédi őket a gonosz stúdió szabotőr húzásaitól, és a végső vágás elkészítésének lehetősége is az övék.

Coenológia, 3. rész filmkritika - 7. kép

A nagy ugrás fiktív történet, melynek főszereplője Norville Barnes (Tim Robbins), egy kétbalkezes vidéki srác, aki a főiskola elvégzése után rögtön New Yorkba utazik munka után nézni. Fel is veszik a Hudsucker céghez az alagsori postába, pontosan aznap, amikor az igazgató, Waring Hudsucker leveti magát az épület legfelső szintjéről. Az igazgatótanács, élükön Sidney J. Mussbergerrel (Paul Newman), elhatározza, hogy Hudsucker utódául egy totális idiótát választanak, aki teljesen tönkretéve a céget, szélsebesen leviszi a részvények árát, így ők fel tudják vásárolni a szükséges 51%-ot. Mit ad isten, Norville lesz ez a bizonyos új igazgató, Mussberger számításába azonban hiba csúszik. Norville-nak ugyanis van egy új találmánya, nevezetesen a hullahopp karika, amely piacra dobása után egykettőre óriási sikert, és bevételt hoz a cégnek. Mindeközben Amy Archer (Jennifer Jason Leigh) Pulitzer-díjas újságírónő is belép Norville életébe, méghozzá földiének álcázva magát, azzal a céllal, hogy leleplezze a Hudsucker cég igazgatótanácsának ármánykodásait.


Coenológia, 3. rész filmkritika - 8. kép

A nagy ugrással a 40-es évek melegszívű komédiái, Preston Sturges és Frank Capra filmjei előtt akartak a Coen testvérek tisztelegni, melyhez sajátos módon mintha csak Fritz Lang Metropolisából kölcsönözték volna díszleteiket. Ugyan valódi New York-i helyszíneken is zajlott forgatás, de a legtöbb helyszín csak stúdióépületeken belül létezett. A filmben látható gigászi távlati várossziluetten, annak 14 felhőkarcolóján kéttucatnyi munkás dolgozott 3 hónapon át korabeli fényképek alapján. Ez (és az ehhez hasonló egyéb ötletek) természetesen a költségvetést szépen egyre feljebb tornázta, egyes források szerint egészen 40 millió dollárig. Nem csoda tehát, hogy nagy nyomás helyeződött a testvérekre, és egyre inkább lesték a nagy stúdió minden szavát; a tesztvetítések nem sikerültek túl fényesen, a Warner ezért újrafelvételeket kért, ehelyett Ethan és Joel inkább kivágott jeleneteket helyezett vissza, és kicsit módosított a befejezésen.

A film világpremierje 1994 januárjában volt a Sundance Filmfesztiválon, majd márciusban elkezdték az amerikai mozik is játszani. Kevesebb, mint 3 millió dolláros hazai bevételével A nagy ugrás a Coen testvérek addigi (és egyben máig) legnagyobb bukása lett. Cannes-ban ugyan Aranypálma jelölést kapott, de a kritikusok megosztottak voltak; legtöbben a forgatókönyv hiányosságait emelték ki, amely sokkal inkább koncentrált a látványra, a díszletekre, mintsem a karakterfejlődésre, és dialógusokra. Igaz, ami igaz, az évek múlásával filmrajongók egyre nagyobb tömege fogadta be szívébe A nagy ugrást, mint elfeledett, alulértékelt gyöngyszemet.

A negyedik rész a Coen testvérek első Oscar-díjáról, a "Tökiről", és egy nem éppen szokványos Homérosz értelmezésről fog szólni. Hétfőn már olvashatjátok is!
 

Coenológia, 3. rész filmkritika / ()

  • Műfaj:
  • Hazai premier: nincs még időpont
  • Rendezte:
  • Hossz: 0 perc
  • Szereplők:
  • Forgatókönyv:
  • Operatőr:
  • Vágó:
  • Zene:
  • IMDb:
  • Gyártó:
  • Forgalmazó:
  • Honlap:
1 hozzászólás

Vendég

10 éve, 3 hónapja és 27 napja

A halál keresztútján mikor lesz dvd kapható nálunk ?????

válasz erre

 
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

Laci721 profiljagery1113 profilja