A Coenékre bizony gyakran hivatkoznak "kétfejű rendezőként", olyannyira súrlódásmentesen, kollaboratívan képesek dolgozni egy filmen. A szerepeket látszólag megosztják, ám valójában szétválaszthatatlanok, egyéni kontribúcióik kibogozhatatlanul átszövik egymást, ha művészi munkáról van szó. Négy Oscar-díj, egy Golden Globe, két BAFTA-díj, és négy cannes-i győzelem után csak kevés, még bezsebelésre váró elismerés maradt számukra, emellett filmjeik rendre ott szerepelnek a legelismertebb kritikusok évzáró listáinak élén, míg 2005-ben az angol Empire magazin olvasóinak szavazása alapján bekerültek a valaha élt 20 legjobb rendező közé is.
Egy ismerősük ötletén felbuzdulva elhatározták, hogy vásárolnak egy kamerát, és hobbiból filmeznek majd, közösen barátaikkal. Mivel pénzük nem volt hozzá, Joelnek kellett fűnyírással megkeresnie azt, végül pedig össze is gyűlt egy Super 8-ashoz elegendő összeg. A kezdeti kísérletezések (például a TV képernyő felvétele) után elkezdtek egyfajta "remake"-eket gyártani általuk látott, és kedvelt filmekből, saját maguk és a szomszédban lakó gyerek főszereplésével. Leforgatták például a Lassie hazatér Coen-féle verzióját, vagy Otto Preminger debütáló rendezését, az Advise & Consentet - ez utóbbit állításuk szerint soha nem is látták. De saját történeteket is írtak ám, ilyen volt a Henry Kissinger - A Man on the Go, vagy a Lumberjacks of the North.
Joel már az egyetemi évek alatt fel-felkereste testvérét egy független film elkészítésének ötletével, ám Ethan ekkor még jócskán a középiskola padjait koptatta. Joel New York után a Texasi Egyetem film szakán folytatta tanulmányait, ám mindössze 9 hónapot töltött ott. Hogy miért? A válasz nyilvánvaló, ha tudjuk, hogy már beiratkozásának oka sem a tudásvágy volt: egy nő miatt ment erre az egyetemre. Hogy ez ugyanaz a nő volt-e, akit nem sokkal később elvett, nem tudni, a lényegen azonban mit sem változtat: Joel megházasodott. Hamar válás lett azonban a vége, közös megegyezés alapján, aminek valószínűleg nem elhanyagolható oka volt a tény, hogy egyiküknek sem volt még meg a kellő pénze családalapításhoz. Joel végül visszatért New Yorkba, ahova Ethan is követte lediplomázása után.
De itt álljunk csak meg, és nézzük át a fiatalabbik Coen eddigi élettörténetét is.
Ezután következett a már említett New York, ahol a testvérek útjai újra keresztezték egymást. Joel viszonylag hamar talált filmes munkát magának; produkciós asszisztensként dolgozott reklámokon, oktatófilmeken, videóklipeken. Még New York-i barátjának, az operatőr Barry Sonnenfeldnek (aki később olyan filmekkel vált híressé rendezőként, mint az Addams Family, vagy a Men in Black) is dolgozott, aki így emlékezett vissza erre az időre: "Ő volt a legrosszabb produkciós asszisztensem. Három parkolócédulát kapott, késett, és felgyújtotta a füstgépet." Szerencsére Joelnek a vágáshoz sokkal több érzéke volt. Alacsony költségvetésű horrorfilmeken dolgozott vágóként, amikor 1980-ban egy 22 éves független író/rendező felfogadta vágó asszisztensének.
Míg Joel vágóként dolgozott, Ethan a Macy's-ben robotolt, szabadidejükben pedig közösen írták egymás után a forgatókönyveket. Mivel Raimi és a testvérek között olyan jónak bizonyult az összhang, elhatározták, közös írásba kezdenek. Az eredmény, egy rajzfilmszerű film-noir paródia, a Bűnözési hullám (Crimewave) címet kapta, a belőle készült filmet Raimi rendezte, és 1984-re lett kész, de Amerikában csak 1986-ban mutatták be. A bemutató késlekedése is része volt a film hírhedté vált kálváriájának: az egész produkció problémáktól terhes volt (legfőképpen a stúdió keserítette meg Raimiék dolgát, aki könyörtelenül újravágta a kész filmet, és új címet adott neki, így teljességgel kiherélte Raimi és a Coenék vízióját), így a végeredmény sem lett túl kecsegtető, sem kritikai, sem pénzügyi szempontokat nézve. Raimi és a testvérek megtapasztalhatták mennyire idegölő, és a kreativitást korlátozó egy nagy stúdióval a hátuk mögött dolgozni; később mindhárman megtagadták a filmet.
Ethan és Joel azonban nem akartak örökre másodhegedűs szerepben ragadni, ennél sokkal ambiciózusabbak voltak: Raimi Gonosz halottakkal elért sikerén felbuzdulva ők is saját filmet akartak írni, és rendezni. Mégpedig igazi, vérbő neo-noirt.
A folytatás egy hét múlva olvasható, amiből többek között megtudhatjátok, hogyan készült a Coen testvérek első filmje, ki az a Roderick Jaynes, illetve azt, hogy Ethan és Joel elképzelése szerint hogyan született meg a hullahopp karika!