Miközben az első, 2014-ben bemutatott Útvesztő film még egészen izgalmas és érdekes volt, illetve hibái ellenére számos lehetőséget tartogatott magában, a folytatás már teljességgel belesüllyedt a középszerűségbe, és mostanra talán már azok is megfeledkeztek róla, akiket egyébként érdekelt az újfent egy disztópikus jövőbe helyezett történet végkifejlete. Nézzük hát, mit nyújthat a Halálkúra azok számára, akik nem olvasták az eredeti regényeket, csupán egy jó kis moziélményre vágynak.
Az egész Útvesztő franchise középpontjában lényegében egy vírus áll, mely az emberiség nagy részét már zombivá változtatta, a túlélők egyre csökkenő számú táborára pedig folyamatos fenyegetést jelent. Az eszközökben nem válogató, egyszerűen "Veszett"-ként emlegetett szervezet, a rideg Ava Paige-dzsel (Patrcia Clarkson) az élen mindent elkövet az ellenszer kifejlesztése érdekében, és eközben még attól sem riad vissza, hogy ártatlan fiatalokat kísérleti nyúlként használjon.
Miután az előző részben, vagyis a Tűzpróbában foglyul ejtették Minho-t (Ki Hong Lee), a mindenre elszánt Thomas (Dylan O'Brien) barátja megmentésére indul. Kockázatos küldetése során azonban nem csupán a Veszett jól felszerelt zsoldosaival és könyörtelen vezetőjükkel, Jansonnal (Aidan Gillen) kell szembenéznie, hanem korábbi társával, a gyógyszer megtalálásán dolgozó Teresával (Kaya Scodelario) is, akihez ráadásul nyilvánvalóan gyengéd szálak fűzik.
Noha a címben szereplő útvesztőt a Tűzpróbához hasonlóan most nem kapunk - sok meglepetéssel mondjuk már aligha szolgálgatna -, az ideológiai szembenállás potenciálisan egy szintén kecsegtető alapszituáció lehetne. A megvalósítás azonban sajnos nem kevés kívánnivalót hagy maga után, így az első részben még igencsak hatásos feszültségteremtés a Halálkúrában minimálisra sikeredett.
A cselekmény többnyire fájóan kiszámítható, rengeteg a klisé és az olyan butaság, aminek nem sok köze van a realitáshoz. A narratíva ennek ellenére túlságosan komolyan veszi magát, és egy olyan, nagyívű és tanulságos történetet próbál elénk tárni, ami láthatóan meghaladja a produkció szegényes eszköztárát.
A sekélyes és vontatott elbeszélésben a sci-fi összetevő másodlagos, a hangsúly elsősorban az akción és a kevésbé meghatározó kérdésekkel kapcsolatos, néha inkább valóságshowra emlékeztető moralizáláson van. A háttérsztori tehát legfőképpen csak díszlet, egy keret, amibe belefoglalták a fiatalok kalandjait, akik rendületlenül haladnak előre a számukra kijelölt, gyakran lövöldözéssel és hajmeresztő kunsztokkal teli úton.
Az alkotók belekóstolnak ugyan egy-egy komolyabb témába vagy dilemmába, azok viszont nem vagy csak érintőlegesen kerülnek kibontásra. Thomas és Teresa sztorijával kapcsolatban felmerül az örök kérdés, hogy néhány - adott esetben hozzánk közel álló - ember élete-e a fontosabb, vagy a nagyobb tömegek, netán az egész emberiség megmenekülése, mely témát ugyan feldobják, de csak hogy azután ott lógjon a levegőben.
Nézőként mi csupán annyit látunk, hogy míg a srácok ide-oda rohangásznak, a főhősnő megpróbál mindenkit megmenteni azzal, hogy megtalálja a kórt legyőző ellenszert, ami azonban áldozatokkal és lemondással jár. Ugyanakkor ha Thomasékon múlik, az egész emberiség kihalásra van ítélve, miközben ők csak egymással foglalkoznak...
A színészi játék amúgy átlagos, de annyi biztos, hogy nem ad hozzá semmit az egyébként sem túl erős jellemábrázoláshoz. A két főszereplőn kívül a többiek annyira egysíkúak, hogy néha nem is tűnnek többnek az őket körülvevő díszletnél.
Hogy valami jót is mondjak, Pados Gyula operatőr munkájára aligha lehet panasz: a vizuális megvalósítás tetszetős, a modern, fallal körülzárt (és elvileg utolsó) város igen látványos. Az mondjuk fura, hogy látszatra szinte minden olyan, mint bármely más metropoliszban, mely nem egy poszt-apokaliptikus világ közepén áll, de amikor elszabadul a pokol, az már jóval hihetőbben, a disztópikus jövőképhez illően egészen realisztikusan kerül bemutatásra.
A film végi szimbolizmus - menekülés az újvilágba / paradicsomba - alapvetően világos, ám az is közhelyes, ráadásul a befejezés sem szolgál kielégítő lezárással. A narratíva egészének íve az Éhezők viadalához képest semmitmondó és kidolgozatlan, az ottani akcióhoz és küzdelemhez képest itt jóformán minden szinte a semmiért vagy önmagáért van, egy meglehetősen zavarosan működő világ közepén.
A Halálkúra tehát alapvetően egy kihagyott lehetőség: a Tűzpróbánál talán jobb egy fokkal, de az első rész szintjét nem éri el, a benne rejlő ígéretet jobbára egyáltalán nem képes beváltani. Ráadásul aki nem látta az előző részeket, az nagyon keveset fog megérteni a történetből, így csak az elvakult rajongóknak ajánlható nyugodt szívvel.
Az Útvesztő: Halálkúra / Maze Runner: The Death Cure (2018)
majd tévében, az ismétlést...- Műfaj: Akció
- Hazai premier: 2018. január 25.
- Rendezte: Wes Ball
- Hossz: 142 perc
- Szereplők: Dylan O'Brien, Kaya Scodelario, Thomas Brodie-Sangster, Ki Hong Lee, Will Poulter, Patricia Clarkson, Aidan Gillen, Walton Goggins
- Forgatókönyv: T.S. Nowlin
- Operatőr: Pados Gyula
- Vágó: Dan Zimmermann, Paul Harb
- Zene: John Paesano
- IMDb: 4500922/
- Gyártó: Temple Hill Entertainment, 20th Century Fox
- Forgalmazó: Fórum Hungary
- Honlap: www.forumhungary.hu/az-utveszto-halalkura