/>
Nos a történet Európa keleti részén játszódik ahonnan szaramat lovasok (lovagok) jönnek nyugatra, Britannia szigetére. Ott harcolnak mint római katonák, de azért elkülönülve egy csapatot alkotva.
Hosszú évekig harcolnak a birodalomnak, de minden katonaidő letelik. Már éppen hazatérnek egy utolsó küldetésből, hogy aztán átvegyék a megérdemel menlevelüket, mikor még egy legutolsó feladatot bíznak rájuk. El kell menniük északra a Pitek területére, ahol éppen partra szálltak a szász csapatok, hogy egy Róma számára fontos embert visszakísérjenek Hadrianus fala mögé.
Artúr egyre közelebb kerül ahhoz a felismeréshez, hogy a római álom melyben hisz valóban csak egy álom és hiába harcol érte sosem fogja elérni.
Mikor végre visszatérnek a fal mögé, valóban megkapják a menlevelet, de ebben a küldetésben is egy igen fontos barátjukat vesztették el.
Már már mehetnének haza, mikor megérkezik a szász csapat hogy megöljön mindenkit aki él és mozog. A rómaiak nem segítenek és Artúr úgy néz az itt élő népre mintha az övéi lennének. A többi lovag nem ennyire eltökélt és elindul haza a rómaiakkal.
A csapat hallatán viszont mindegyik szíve vezérükhöz húz és visszatérnek hogy megmutassák a lovagi erények legmagasabb szintjét. A csata briliáns és ennek köszönhetően a hatalmas szász csapatot tizedannyi védővel megállítják.
IOAN GRUFFUDD walesi színész játssza Lancelotot, Arthur jobbkezét és majdani gyilkosát. �Lancelotot gyilkosnak képezték ki, semmi máshoz nem ért � mondja Gruffudd. � A végletekig hűséges, szenvedélyes, de gőgös és öntelt is. Pontosan tudja, hogy mennyire mestere a kardnak. Ugyanakkor becsületes, nem szégyell félelmet mutatni, és nagyon csalódott, amikor erre az utolsó küldetésre kell indulnia: az Arthur iránti hűség és a szabadság iránti vágy között őrlődik. Csakis az Arthur iránti ragaszkodása veszi rá, hogy vele tartson ebben a küldetésben.�
�Lancelot Arthur első embere, közelebb áll hozzá, mint bárki más � mondja Owen. � Amíg Arthur mindig nagy összefüggésekben gondolkozik, idealista szemszögből szemléli a világot, addig Lancelot a realista, aki mindig kérdéseket tesz fel neki. Akkor is kétségeket akar ébreszteni Arthurban, amikor elvállalja ezt a küldetést, de a lelke mélyén egy pillanatig sem kérdés számára, hogy vele tart-e.�
Arthur lovagjai szerepére a következő színészeket választották az alkotók: RAY WINSTONE (Bors), HUGH DANCY (Galahad), JOEL EDGERTON (Gawain), MADS MIKKELSEN (Tristan), RAY STEVENSON (Dagonet).
Fuqua szerint a lovagok a történet legfontosabb szereplői. �Történetünk idején, az 5. században, a lovagok valami olyasmit jelentettek, mint egy rendőri alakulat � meséli a rendező. � Ezek nagyon kemény fickók voltak, és legalább olyan kiszámíthatatlanok. Egyik összecsapásból a másikba kerültek, örökké kéznél volt a fegyverük, nem tudva, mit hoz a következő pillanat. Örökké a tűz közelében, az elemek kénye kedvének kitéve. Róma meghódította ezt a területet, felépítette az erődöket és Hadrianus falát, de aki ezen a falon kívülre merészkedett, szabad préda volt.�
STEPHEN DILLANE játssza Merlint, a woadok titokzatos vezérét, aki végül csatlakozik Arthurhoz, korábbi ellenfeléhez, hogy együtt győzzék le a közös ellenséget. Merlin a �partizán-hadviselés� mestere, aki megtanította a harcosait, hogyan kell tökéletesen beleolvadni a környezetbe a vad, rövid támadásokat követően.
A film briliáns az én meglátásom szerint, melyet a filmzene még magasabb szintre emel.
Pozitívumul az egész filmet említeném.
Negatívum talán egykét rendezői bakit lehetne említeni, de ezek elenyészők egy normális néző számára.
Ez a film erős tíz pontot kap úgy, hogy nekem eddig az Excalibur volt Artúr legendája.
Artúr király
Nemzetiség: Amerikai
Jellemző: dráma
Hossz: 130
Készült: 2004
Premier: 2004-09-02
Forgalmazza: Intercom
Eredeti cím: King Arthur
Rendező: Antoine Fuqua
Szereplők: Stellan Skarsgard
Keira Knightley
Ray Winstone
Charlie Creed-Miles
Til Schweiger
Ioan Gruffudd
Stephen Dillane
Fényképezte: Slawomir Idziak
Díszlet: Olivia Bloch-Lainé
Írta: David H. Franzoni
Producer: Jerry Bruckheimer