A srácok felkapják oldschool sulicuccaikat és beülnek az iskolapadba, vegyülnek, buliznak, csajoznak, fociznak és buliznak, buliznak, buliznak. Na és buliznak is. Persze túl a harmincon már nem ugyanaz az élet mint a kamaszkorban, ami nagyobb kihívások elé állítja a párost, mint azt először hitték volna. Schmidt (Jonah Hill) folyamatosan megkapja hogy vén mint az országút, és messziről lerí róla hogy zsaru, persze ő ezt minden erejével álcázza, felszedi például a suli egyik legjobb nőjét, Maya-t (Amber Stevens)vigyázz, spoiler!, aki történetesen Dickson rendőrkapitány (Ice Cube) lányaspoiler vége!. Természetesen a nem várt fordulat hatalmas zavart okoz az erőben, mi pedig szakadunk a röhögéstől.
A szépfiú Jenko (Channing Tatum) társával ellentétben nem ver gyökeret egy csajnál, sőt úgy pontos, hogy egynél sem. Ellenben beleszeret az amerikai footballba, és szoros barátságot köt az egyik lehetséges dílerrel, akire éppenséggel vadásznia kellene. A film érzelmi szálait a hagyományos szerelmi vonulatokat félredobva sokkal inkább ez a kapcsolat teszi ki, szerencsére nincs ömlengős romantikázás, a film semmi mást nem hoz emberi kapcsolatok terén, mint vicces szituációkat.
Az alaphelyzet nem változott az első rész óta, a két alapvetően különböző zsaru, a pufi(nak lassan már nem nevezhető) Schmidt és a macsó Jenko annyira más karakter hogy már-már érthetetlen, hogy sodorta őket egymás mellé az élet. Az egyébként klisés felállás természetesen hozza a várt fordulatokat, poénokat, és ahogy az lenni szokott, a legjobb barátokká vált páros elválaszthatatlan egymástól - elméletileg. Mert itt szól bele a történetbe a focicsapat, ahol Jenko játszani kezd, hogy közelebb kerüljön a droghálózat feltételezett magjához. A barátok eltávolodnak egymástól, elkezdik külön járni az útjukat, a nyomozás is több szálon folyik, vagy nem folyik, merthogy a srácok kizökkennek az eredeti feladatukból, túlságosan beépülnek.
Nem akarok filozofálni, egyszerűen nem tudom elmondani mitől működik ez a folytatás, hiszen alapvetően ugyanazt kapjuk mint az első részben, mégis valahogy más az egész. A poénok szinte ugyanazok, sőt nem egyszer azt gondolná az ember hogy egy-egy szituáció túlságosan el van nyújtva, mégis egyre jobban és jobban kacagunk az egészen. Régen hallottam már moziban tapsot, a Túlkoros osztag vetítésén azonban a nézők a térdüket csapkodták a nevetéstől. Nem véletlenül, a poénok olyan gyomrosokat mérnek a nézőre, mintha Tyson öklözne folyamatosan a kisgatya fölött.
Ice Cube viszonylag kevés szereplése minden esetben garantált humorforrás, ha feltűnik, másodperceken belül jön a szitokáradat, a hihetetlen pofavágás és a többi szereplő alázása. Többször kapjuk ugyanazt a vicces helyzetet, mégis mindig van valami csavar benne, amitől működik. Mindenközben persze több-kevesebb sikerrel nyomoznak is a srácok, lassan felgöngyölítik az ügyet, a rosszfiúk pórul járnak - és a jófiúk is... A sokszor lúzerként viselkedő rendőrpáros számtalan akciójeleneten keresztül jut el a végkifejlethez, ami nem lehet más mint a happy end.
Nem árulok el nagy titkot ha elmondom, ahogy az lenni szokott - szintén klisés eset -, hőseink természetesen nem tudnak sokáig egymás nélkül élni, újra és újra együtt kell megfogniuk a cselekmény szálát, hogy aztán hülyébbnél hülyébb helyzeteket teremtsenek a vásznon és mi röhöghessünk tovább a hasunkat fogva. Jonah Hill egyedi stílusa abszolút kiforrta magát, megkerülhetetlen vígjáték színész lett, abszolút hollywoodi ütőkártya. Channing Tatum macsó létére pedig brutálisan jól hozza a hülyebamba figurát és ami a jó az egészben, hogy jól áll neki. Hiteles, jó páros.
A 22 Jump Street - A túlkoros osztag nem más, mint az akció-vígjátékok paródiája, saját magát is kifigurázza időről időre és beint a többi filmnek is, amitől még viccesebb az egész. A film nem veszi magát túl komolyan és ennek a stílusnak pont ez tesz jót. Nem akar több lenni mint ami: egy folytatás, ami nyári popcornmoziként semmi mást nem tesz, mint kikapcsolja az agyat, folyamatosan pörgetve az akciót, humorbonbonok helyett humortortákat ömlesztve a nézőre.
A film folyamatos poén, csak akkor ülj be rá, ha vállalod, hogy a rekeszizmod komoly kiképzést kap. Legjobb ha a csinálsz pár felülést mielőtt moziba mész, akkor nem lesz annyira fájdalmas a hasfaladnak hogy folyamatosan hangosan röhögsz. Ritka eset áll fenn, a második rész übereli az elsőt, több, jobb, színesebb, hangosabb. Kihagyhatatlan nyári vígjáték!
22 Jump Street - A túlkoros osztag / 22 Jump Street (2014)
- Műfaj: Vígjáték
- Hazai premier: 2014. augusztus 21.
- Rendezte: Phil Lord & Christopher Miller
- Hossz: 112 perc
- Szereplők: Jonah Hill, Channing Tatum, Channing Tatum, Ice Cube, Jillian Bell, Wyatt Russell, Peter Stormare
- Forgatókönyv: Michael Bacall
- Operatőr: Barry Peterson
- Vágó: David Rennie
- Zene: Mark Mothersbaugh
- IMDb: 2294449
- Gyártó: Sony Pictures
- Forgalmazó: Intercom
- Honlap: www.22jumpstreetmovie.com