The Story of The Blanks

Valamikor délután, a Veszedelmes Erdő közelében járt egy kis sárga bundájú, piros sörényű, a sörényén pedig egy hatalmas rózsaszín masnit viselő csikó, akit úgy hívtak, hogy Apple Bloom. Apple Bloom vidáman járkált egészen addig, amíg meg nem pillantotta az erdő felé igyekvő Twilight Sparkle-t. A lila unikornis kanca hátán egy nyeregtáska volt, ami tele volt könyvekkel. Apple Bloom elkezdett Twilight felé végtatni, majd odaköszönt neki:"Szia, Twilight!" "Szia, Apple Bloom! Mit csinálsz itt egyedül?"- Kérdezte Twilight. "Twilight, képzeld, mit csináltunk ma!"- Kezdett neki izgatottan Apple Bloom: "Szóval,ma reggel...."

Ezután Apple Bloom locsogott-fecsegett össze-vissza, egészen addig, amíg Twilight nem reagált:"Rendben Apple Bloom, én csak....", és ekkor Apple Bloom félbeszakította Twilight-ot, majd folytatta:"És akkor Scootaloo azt mondta: Cukijegy Lovag Parkőrök. YAY!" Ekkor Twilight sietősen ezt hadarta:"Ööö. Apple Bloom, mennem kéne, fontos dolgom van!", majd elindult. Ekkor Apple Bloom is észbe kapott, majd Twilight után kiabált:"Hová mész, Twilight?", majd sebesen odagaloppozott Twilight mellé, aki ezt válaszolta:"Visszaviszem a könyveket, amiket Zeccorától kértem kölcsön, de sietnem kell, mielőtt besötétedik.". "Veled mehetek?"-Kérdezte Apple Bloom.

"Háát...A Veszedelmes Erdő nem való kiscsikóknak Apple Bloom, könnyen el lehet tévedni ott, és senki sem jött még vissza azok közül, akik beljebb mertek menni az erdőben."-Mondta szigorúan Twilight, azonban Apple Bloom a könyörgéséhez hozzárakta az "Óvatos leszek" ígéretet is, ám Twilight még mindíg ellenezte az egészet, majd Apple Bloom szemének mérete pillanatról-pillanatra nagyobb lett, végül Twilight feladta amikor Apple Bloom szemének mérete az anime stílusú karakterek szemének méretének háromszorosára nőtt. Ám Twilight azt is megmondta Apple Bloom-nak, hogy mindvégigg a szeme előtt közlekedjen. Apple Bloom pedig kiadott egy "YAY" hangot a szájából, majd a két kanca elindult az erbőbe. Az erdőben a sok fa lombjai miatt sötét volt, bizonyos pontokon pedig tényleg kiderült, hogy miért is "Veszedelmes Erdő" a neve. Végül, a két kanca odaért Zeccora odujához, ahol az említett zebra már várta is őket.

"Tessék, Zeccora, itt is vannak a könyvek, tökéletes állapotban." Mialatt ezt mondta, Twilight varázserejével megfogta, madt kihúzta a könyveket a táskából, éa Zeccora felé levitálta, aki ennyit szólt:"Nagyon köszönöm, Twilight, de szörnyű események történnek sötétedsékor az erdőben, siessetek vissza Ponyvill-be olyan sebesen, ahogyan csak tudtok!" Ezután Zeccora visszarohant az odujába, és becsapta az ajtót. Apple Bloom, és Twilight pedig ijedt fejjel nézték pár másodpercig az ajtót, majd Apple Bloom megkérdezte:"Vajon mit értett az előbbiek alatt?", Twilight így válaszolt:"Nem tudom, de jobb, ha hallgatunk rá, és gyorsan hazaindulunk!". Majd a két kanca visszafordult, és útnak indult. Sokkal később mire már majdnem kiértek az erdőből, egy hirtelen ledőlt fa állta el az útjukat.

A két kanca csodálkozott, hogyan dőlhetett le a fa. Vihar nem volt, és nem történt semmilyen rongálás az erdőben. "Mi a...?! Hogy dőlhetett le ez a fa egyáltalán?"-Kérdezte Twilight. "Talán.....Szellemek voltak."-Jegyezte meg félve Apple Bloom. "Jajj, Apple Bloom, ne butáskodj már! Szellemek nincsenek!"-Mondta mosolyogva Twilight, majd így szólt:"Mindegy, a varázserőmmel el tudom mozdítani ezt a fát!". Twilight ezután becsukta a szemét, és koncentrált, a szarvát pedig lila fény borította be, és a fa is lila fénybe borult, majd emelkedni kezdett, majd Twilight megrázta a fejét, és a fa nagy lendülettel odébb repült, így az út újra tiszta lett. "Na most már..." kezdete el elégedetten Twilight, ám mikor kinyitotta a szemét, azzal szembesült, hogy több ledőlt fa is az útjukat álja.

"Ne Mááár..."-Mondta kissé dühösen Twilight, majd így szólt:"Maradj itt, Apple Bloom, ez el fog tartani egy idejig." Apple Bloom szoborrá dermedt Twilight kérésére, majd a lila unikornis elindult eltakarítani a fákat az útból, és kis csikó végig Twilight-ot bámulta egyhelyben állva. Azonban Apple Bloom a háta mögül hallott egyreccsenés, és gyors reflexből hátra pillantott. Rövid idejig egy szürke bundájű, naracssárgás vöroses sörényű kancát látott elrohanni. Apple Bloom hátra fordult, és értetlen fejjel nézett oda, ahol az előbb említetteket látta. Ezután, fittyet hányva Twilight kérésére, és jelenlétére elindult, hogy megkeresse a relytélyes kancát. Egyre mélyebbre, és mélyebbre jutott az erdőben. "Helló?" "Van itt valaki?"-Kérdezte félve Apple Bloom. Apple Bloom folytatta a keresést."Itt vagy?"-Kérdezte, de semmilyen életjel nem jött sehonnan. Ekkor piros fényt látott a bokorban ragyogni, majd elindult a fény irányába. Mikor elért a bokorhoz, kiderült, hogy egy piros drágakő ragyogot, de ekkor nagyobb fény ütötte meg Apple Bloom szemét, két fa között egy hatalmas átjáró-szerűséget látott, és elindult az irányába. Mikor átért az átjárón, ez a látvány fogadta:

Apple Bloom egy kis települést látott, ahol lámpásokkal volt kidekorálva az utca, középen volt egy asztal, ami tele volt süteményekkel, köztük egy nagy tortával. Apple Bloom csodálkozva szemlélte a helyet, majd egyre beljenbb merészekedett, azonban később egy nevetés hangja ütötte meg a fülét, majd maga mellé pillantott, és egy igen jókedvő csődör pony-t látott maga mellett, aki így szólt:"Szia kicsi csikó, üdvözöllek Napfény Városban!" "Nos, köszönöm, de ha szabadna megkérdeznem, te ki vagy?"-Kérdezte kissé félénken Apple Bloom. "Az én nevem Grey Hoof,szolgálatodra! Napfény Város bulifelelőse"-Mutatkozott be vidáman Grey Hoof."A buli csak most kezdődött, szolgáld ki magad, van enni-inni, meg minden,érezd jól magad!"-Mutatott patájával előre Grey Hoof."Nos, köszönöm."-Mondta elmosolyodva Apple Bloom. Grey Hoof is elmosolyodott, majd tovább baktatott. Apple Bloom folytatta a nézelődést, és mosolyogva nézett körbe bulikellék között.

Ekkor Apple Bloom egy hangot hallott nem messze maga mellett, ami egy fehér bundájú, világosbarna sörényű, szomorú kanca adott ki, és így szólt:"Még nem mondott nekem semmit egész esete...", majd sóhajtott egyet. Ebben a pillanatban Apple Bloom egy ház ajtaja előtt állt, amiből egy narancssárga bundájú, sötétkék sörényű csődör jött ki aggódó fejjel, ám arckifejezése meglepetté változott, mikor megpillantitta maga előtt Apple Bloom-ot. A csődör szótlanul állt Apple Bloom előtt, majd kis csikó megkérdezte tőle:"Minden rendben?" "Uuuuhhh.....Semmi.."-vágta rá a csődör,ám később megtört a jég nála, majd így szólt:"Rendben...Elmondom:Látod azt a kancát ott? Starlet-nek hívják. Azt montam neki, hogy adok neki egy ajándékot ma este, de elveszítettem, és mellesleg szép, ritka,és drága ajándék volt..." Mondta szomrúan a csődör, ám Apple Bloom vidáman ezt mondta:"Én azt hiszem láttam valahol...!". A csődör csodálkozva nézett Apple Bloom-ra. Apple Bloom vissza indult a bokorhoz, hogy megkeresse a drágakövet, amit talált azelőtt, majd a szájába vette, visszafordult, és a csődörhöz galoppozott. "Ez az?"-Kérdezte Apple Bloom,szájában a drágakővel.

A csődör hirtelen vidám hangulatba váltott. "Igen,ez az! Nagyon köszönöm, hogy megtaláltad!"-Mondta éjjenezve a csődör, majd elindult vele Starlet felé. Apple Bloom-nak azonban nem volt ekkora az öröme, mivel észrevett valami furcsát: A csődörnek nem volt cuki jegye, mint a Ponyville-ben lakó póniknak, sőt, egyik Napfény Város-i póni farán sem látott semmilyen juki jegyet, bár Apple Bloom-nak sem volt cuki jegye, de neki azért nem volt, mert még csikó, és nem találta meg a tehetségét. Ekkor egy sikoly hangja zavarta meg Apple Bloom gondolatait, ami egy lakáaból jött. Apple Bloom elindult a hang irányába, és az üres lakásban egy szürke bundájú, vörös sörényű kancát látott. A kanca sírt, és zokogva ezt mondta:"Ez nem jó........Ez.......Nem....Jó. Folyton megismétli magát!" "Jól vagy?"-Kérdezte aggódva Apple Bloom."Ugyanaz történik, mint ezelőtt. Ujra, és újra, és újra, és újra."-mondta a kanca.

"Egyedül kéne hagynom"-Gondolta Apple Bloom, majd lassan elment, mögötte, a kanca szeme pedig vörösen kezedett izzani. Mindeközben Apple Bloom gondolkozott:"Valami nagyon furcsa itt mindenkiben, de mi? Talán mert nincs cuki jegyük? Talán ez lehet a baj!". Ekkor Apple Bloom megpillantott egy barna bundáju, barnás-narncssárgás sörényű csődört, és megállította."Elnézést! Ha szabad megkérdeznem, miért nincs itt senkinek cuki jegye?"-Kérdezte Apple Bloom. "Cuki mik? Sajnálom, de nem tudom, miről beszélsz."-Válaszolta vissza értetlenül a csődör. "Oké, akkor semmi..."-Válaszolta vissza csalódottan Apple Bloom, majd tovább indult. "Ettől eltekintve, szernitem nem jó ötlet a Veszedelmes Erdő kellős közepén élni, el kell mennem innen minnél hamarabb!"-Mondta Apple Bloom. "Nem te vagy az első, aki ezt kérdezi!"-Szólalt meg egy kanca hangja. Apple Bloom megállt, és hátrapillantott. Egy tetőtől-talpig zöld színű kancát látott, mosolygott, és folytatta mondandóját:"Mindenünk megvan itt, és ezért nem kell elmennünk innen.".

Apple Bloom hangulata a félelem, és a meglepettség lett ebben a pillanatban, majd tovább ment. Ekkor Apple Bloom újra megpullantotta a szürke bundájú, vöröses-barnás kancát, ki miatt jutott el Nqpfény Városba."Várj!"-Kiáltott utánna Apple Bloom, majd sebesen vágtatni kezdett a fokozatosan eltávolodó alak felé. Időközben beestelesett, és Apple Bloom az erdőben kutatott a kanca után, de még mindíg nem találta meg. Aznoban megpillantott egy szebb napokat is látott házat. Apple Bloom az ajtóhoz ment, ami zárva volt."A fenébe! Zárva van! El kell menekülnöm valahogyan.."-Jegyezte meg Apple Bloom. Ekkor azonaban egy katanást hallott, és az ajtó kinyílt, ami mögött egy szoba rejlett, amiben nem volt senki, csak egy dolog: Egy lángoló kandalló. "Nincs itt senki csak....csak...."-Apple Bloom szavai elakadtak, amikor megpillantotta, mi van a kandallóban:



Kép:WeHeartIt

Egy lángoló démon-szerű póni csontváz, ami éppen aludt, azonban felébredt, mikor Apple Bloom el akart menekülni. A szemei vörösen izzottak. Apple Bloom már épp menekülni akart, ám a félelemtől nem mert mozdulni, míg a démon-póni ki nem mászott a kandallóból, és üldözni nem kezdte. Apple Bloom felsikoltott a rémülettől a rohanás közben, és mikor kiért a házból, a fák között vörös szempárok villantak fel, amitől Apple Bloom még jobban megijedt. Apple Bloom visszarohant Napfény Városba, ami azonban már nem olyan volt, mint azelőtt. A házak porig voltak rombolva, a partikellékek, és diszletek szét voltak cincálva, minden, ami azelőtt normális volt, tönkre ment, az égen a hold vörös volt, ami mégjobban hozzástett a kísérteties hangulathoz."Mi-Mi történt?"-Kérdezte ijedten Apple Bloom, miközben a háta mögött egy démoni üvöltés hangja hallatszott."Kérlek, ne menj el!"-Kiáltott Apple Bloom felé ijesztően mély hanggal a démon póni, akitől/amitől Apple Bloom ijedtében félreugrott.

"Már eldőlt a sorsod, itt maradsz örökre!". Apple Bloom nem válaszolt semmit, hanem tovább szaladt, bár az egyre sűrűbb vörös ködben már alig látott valamit.. Viszont azt látta, hogy egy másik démon póni közelít felé, aki így szólt:"Az átok minden éjjel lesúlyt ránk, már ősidők óta! Add fel a cuki jegyed megtalálásának reményét, és csatlakozz hozzánk!"-A démon póni manipulálni próbálta a félelemtől összerezzent Apple Bloom-ot, aki ezután tovább folytatta a menekülést, de mindenütt ijesztő vörös szempárokkal találkozott, és már úgy érezte, nincs kiút...."D-De Miért? Miért csináltam azt, amit nem kellett volna..... Tessék, most itt a baj..."-Mondta könnyeivel küszködve Apple Bloom, ám félbeszakította őt egy démon póni, aki a sötétben világító szempárjával ezt mondta:"Kéééérlek,maradj velünk, megígérjük, hogy ilyesmi nem fog veled mégegyszer történni! SOHA!".

Apple Bloom sírni kezdett, ám megpillantott egy kijáratott, és gondolkodás nélkül az irányába rohant, ám ott egy újjabb démon pónit pillantott meg, majd egy másik irányba szaladt."Mi van, hatényleg nincs kiút?"-Gondolta Apple Bloom, miközben eszeveszetten rohant. "Ne gondolj ilyenekre Apple Bloom! Légy erős!"-Mondta magának biztatásul, ám ezután hirtelen megállt, és elgondolkodott:"De mivan, ha mégsincs...", ám ekkor felvillant a remény lángja, mikor Apple Bloom megpillantott két nagyon ismerős hosszú gerendát, és rájött:"Ez Napfény Város ki/bejárata,talán mégis elmegyek innen!"-Mondta lelkesen Apple Bloom, majd a kijárat felé vette az irányt."Kérlek, ne menj el!!"-Szólalt fel egy ismerősen mély hang Apple Bloom mögött, aki összerezzent a félelemtől annak hallatán, majd lassan hátrafordította a fejét, és két démon pónit látott, akik közül az egyikük folytatta a mondandóját:"Nekünk csak barátság kell!" "Nem akarjuk, hogy elmenj innen!"-Mondta a másik."Mások nem örülnénenk annak, ha elmennél!"-Fejeze be végül az egyik.

"D-De..."-Apple Bloom ijedtségében nem tudta, hogy mit mondjon, azonban a másik démon póni félbeszakította:"Nem leszel olyan, mint ők! Megvédünk a haláltól...ÖRÖKRE!"-Majd ezzel a felkiáltással a démon póni feluggrott, és meg akarta támadni Apple Bloom-ot, aki azonban iddőben félreugrott, így a démon póni nem tudta megharapni. Amíg a démon póni megpróbált feltápászkodni, addig Apple Bloom gyorsan felpattant, ám a démon póni is addigra felállt, mire Apple Bloom is észbe kapott, és társával a kis csikó felé közeledtek."M-Menjetek el!"-Parancsolta félve Apple Bloom, de a két démon póni csak közeledett hozzá. Apple Bloom elmenekült, de ismét belekeveredett a sűrű vörös ködbe, majd Apple Bloom tényleg sírva fakadt... Ám ekkor egy újabb démon pónit látott, azonban mégsem nézett ki úgy, mint a többi démon póni, ugyanis volt bundája, méghozzá szürke volt. Apple Bloom abbahagyta a sírást, és elcsodálkozott azon, amit látott.

"Hosszú ideje nem történt ilyen, nem gondoltam, hogy hamarabb meg fog történni."-Mondta a démon póni."Ez az átok..... Mi nem érdemeljük ezt! Te.... fuss! Tűnj el minnél hamarabb az erdőből! Élned kell! Moat menj! Megteszem, amit tudok!"-Mondta Apple Bloom-nak, aki teljesíti a démon póni kérését, és elmenekül a helyről, amilyen gyorsan csak tudott."Most az egyszer..."-Tette hozzá a démon póni, ám, mikor ezt kimondta, Apple Bloom már eltűnt onnan. Még mindíg valahol az erdő közepén járt, ám, mikor hátra pilloantott, azt látta, hogy egyre több, és több démon póni követi őt."El kell bújnom,el kell bújnom,EL KELL BÚJNOM!"-Mondta Apple Bloom menedékhelyet keresve a démon pónik ellen. Apple Bloom beugrott egy bokorba, majd várt. Később kijött, és ezt mondta zihálva:"Úgy néz ki, leráztam őket.".

Ekkor Apple Bloom egy reccsenést hallott, majd beleütközött egy szürke bundájú, vöröses-narancssárgás sörényű kancába. Apple Bloom, és a kaca ijedtükben hátraugrottak. A kanca sírt, és ezt mondta Apple Bloom-nak:"N-Nagyon sajnálom...Én nem tudtam, hogy ez fog történni, én....""Semmi baj, ez nem a te hibád."-Szakította félbe a kanca magyarázkodását Apple Bloom. "Köszönöm, de van egy olyan érzésem, hogy valamit felidegesítettem, amikor erre a helyre érkeztem, óriási hiba volt.."-Mondta a kanca."Háát,legalább nem te vagy az egyetlen közülük."-Mondta vígasztalásképp Apple Bloom, majd a kanca elmosolyodott. Azonban ekkor a háttérből démon póni üvöltés hallattszott."Úgy néz ki, hogy megtaláltak minket!"-Mondta ijedten a kanca. Ekkor a démon pónik is feltűntek, és a vörös köd is egyre erősebb lett. Apple Bloom ijedten hátrébb ment, ám ekkor észrevett valamit: A kancának, akivel találkozott, van cuki jegye, ami egy nagyítót ábrázol.

"A cuki jegyed....Egy nagyító?"-Mondta csodálkozva Apple Bloom, majd a kanca így felelt:"Igen, azt jelenti, hogy jó vagyok a dolgok/megoldások kitalálásában."-Mondta barátságosan a kanca."De most azt kéne kitalálnunk, hogy hogyan leszünk biztonságban!"-Jegyezte meg sürgetősen a kanca, és az egyre közeledő démon pónikat nézte, ekkor bevillant egy ötlet a kanca fejében:"Várjunk! Támadt egy ötletem, had próbáljak ki valamit!". Ekkor lehunyta a szemét, majd erősen koncentrált, majd mikor újra kinyította a szemeit, azok narancssárgán világítottak, és előtt egy nagy nagy, fényes gömb jelent meg."Ez az! Látod azt a gömböt itt előttem? Menj oda, és érintsd meg, utánna biztonságos helye fogsz kerülni!"-Utasította a kanca Apple Bloom-ot."De mi lesz..."-Apple Bloom kérdését a kanca félbe szakította:"Miattam ne aggódj, kitalálom a módját, hogy leszek biztonságban! Most menj, érints meg!"-Utasította mégegyszer Apple Bloom-ot a kanca, aki már a démon pónik elleni harcát kezdte meg.

Apple Bloom félénken megközelítette a gömböt, majd a patájával megérintette, majd ezután hatalmas fénysugár ragyogott fel, ami pár másodperc után kihúnyt, és se Apple Bloom, sem a gömb nem voltak már ott. A kómából magához térő Apple Bloom a Veszedelmes Erdő szélén találta magát, majd felnézett az égre. A hold fehéren ragyogott az égen, és nem volt semmilyen köd a földön."Apple Bloom!"-Kiáltott fel Twilight."Oohhh... Édes Celestia, de jó, hogy végre megtaláltalak!"-Örvendezett a lila unikornis."Twilight!"-Apple Bloom felkiáltott az örömtől."Apple Bloom, menjünk innen! Valami nagyon furcsa itt..... És nagyon nem tetszik!"-Mondta sürgetően Twilight."Twilight, sajnálom,hogy elmentem, és nemfogadtam szót.""Semmi baj Apple Bloom! A lényeg, hogy itt vagy, és nem esett semmi bajod!"-Mondta örvendezve Twilight, majd Apple Bloom elmosolyodott."Gyerünk, Apple Bloom, menjünk haza!"-Sürgette Apple Bloom-ot Twilight, majd a két kanca elindult Ponyville irábyába. Eközben az erdőből felszólalt a nagyítós cukijegyű kanca hangja:"Viszlát, barátom! Vigyázz magadra...."

"Hogy lehet? Megszökött? Az lehetetlen!"

"Csatlakozni fog hozzánk, hogy megvédjük őt a haláltól!"

"És később egész Equestria lakóit is a mi oldalunkra állítjük, és mi leszünk a legfelsőbbrendűbb pónik a földön.....ÖRÖKKÉ!"

Ezeket a szavakat harsongta egy démoni nevetés kíséretében egy démon póni alikornis, aki a démon pónik uralkodója!


Vége?