Chernaruson (ugye ez a DayZ szigete) az éjszaka olyan, mint máshol. Az alkonyat csodaszép, nyáladzó vámpíroktól mentes, hatalmas feel a tengerparton sétálgatni a színkavalkádban.
Na de ne szaladjunk ennyire előre!
Egyik legjobb fej klántársammal (szevasz, Paladin!) barangolni kezdtünk, merthogy én be akarom járni az egész placcot, ne már csak a reptér-város rohangálás legyen. Felkerekedtünk hát és egy viszonylag néptelen szerveren útra keltünk a terület nyugati vége felé.
Chernogorsk egy nagyváros, az egyik legnagyobb Chernaruson. Nevezetességei közé tartozik egy T-34-es emlékmű és egy morbid mementó, a város hotelje, melybe egy utasszállító repülő csapódott. A helyszín borzalmasan hangulatos.
Felkerestünk egy elhagyatott erdei katonai bázist is. Annak a hangulata tényleg mindent vitt. Belegondoltam, mikor majd lesznek vadállatok (nem játékosok) is a játékban és békésen makkozó vadkankonda csámborog majd a romok között. Ehhhh...
Menet közben hódoltunk a Táj-Boksz sportnak, aminek keretein belül pusztakézzel rokiztuk le a zombi atyafiakat. Aztán amikor elértük Balotát, a játék másik legnépszerűbb "szerezz magadnak katonai cuccot" helyszínét, elkezdett beesteledni. Szépen lassan elvesztették a kontúrjukat a dolgok, majd a nyugati égbolt káprázatos színekben kezdett tündökölni.
Adta az alkalom hogy heroikus "pózolj a naplementében, teljes fegyverzetben" és "Vajon mit hoz az éj" témájú fotókat lőjünk.
Lőttünk is, jók is lettek... :D
Aztán az éjszakai kalandozás egy másik kollégával folytatódott, és rádöbbentem , hogy a DayZben az éjszaka TÉNYLEG sötét.
A nappal elit tengerészgyalogosokat megszégyenítő harcos éjjel lámpa nélkül vak kiskutyára hajaz. Lámpa meg, ugye ha van, csak óvatosan vele, mert kilométerekről látszik, hogy "Ne' má', egy bfasz gyün az erdőbeee' lámpáávaaal löjjünk mán odaa!!" Szóval igyekeztünk nem összevissza világítani a fegyverlámpákkal. Aztán csak nem bírtuk megállni, hogy egy barakkba ne durrantsuk be a gázlámpát. Jól nézett ki, baj se lett belőle, szóval happyness volt.
Felfedeztem magamnak a számszeríjat (crossbow), mely remek és rendkívül halk életellenes eszköznek minősül. A játékban van minimális nyíl-ballisztika, ergo a vessző leesik, ha messze lövünk, emiatt érdemes nagyobb távolságból jócskán a célpont fölé célozni.
Eddig kettő alkalommal voltam kénytelen használni az íjat más playerek ellen. Mindkét esetben igyekeztem gyors lenni, mert nem szeretem, ha valaki megkínlódja, miközben épp elbukja a cuccát. Azonban leszögezem, mind két eset önvédelemből történt. Szóval, úgy lőttem, mint Tell Vilmos, csak tíz centivel lejjebb. Utána egyiket sem érdekelte az alma.
Szeretném megemlíteni a játék csodás elemét, azaz a "random bugkill"-t, Ez azt a pillanatot takarja mikor önhibádon kívül, egy játékhiba miatt halsz meg.
Első eset:épp Cherno felett lazultunk az erdőben mikor jött egy zombi, én hasra vágtam magam, hogy a társam nyugodtan lecsaphassa, de a zombi egy fejre mért ütéssel azonnal a "You are Dead" képernyőre küldött engem. A helyzetet követő reakciómat nem idézném, mert szavaimat a kocsi hajtók szakszervezete is megirigyelhette volna.
Második eset: Siló tetejéről viszonylag jó felszereléssel másztam lefelé mikor pukk, gondolt egyet a program és kihelyezett a létra mellé, jó 8 méteres magasságban, majd a gravitáció befejezte a manőveremet.
Szóval a DayZ olyan, mint egy hullámvasút. Van amikor nagyon élvezed a dolgot és hujjogatsz az örömtől, de van amikor a hányinger kerülget tőle.
A képeken én és Paladin szereplünk.
Pacsi, köszi , hogy olvastad! :D