Lemezkritika: Lauryn Hill - The Miseducation of Lauryn Hill

2015. november 26.
25.4531
Ez egy blogbejegyzés, amely nem a szerkesztőség által szerkesztett tartalom. A benne foglaltak a szerző véleményét tükrözik!
Paint profilja, adatai
Paint
Lauryn Hill, a The Fugiees nevű rap/r'n'b/reggie banada egykori énekese volt. Miután a banda feloszlott, Lauryn solo karrierbe kezdet. Így született meg jelenlegi kritikám alanya, a The Miseducation of Lauryn Hill, ami hatalamas siker lett, és Lauryn annyi Grammy-t kapott a lemezért, hogy a végén talicskával kellett hazavinnie őket. (Képletesen szólva....) Lássuk, hogy lemeze tényleg megérdemelete-e a sikert:


A városnézés kezdete:

A lemezt egy Intro című hangsáv nyítja, amiben azt halljuk, hogy emberek járkálnak, és közben egy férfi hang egy névsort olvas fel. Mindenki itt van, kivéve Lauryn-t, akinek nevét a hang többször is elmondja. Ezt követi, az izig-vérig Hip-Hop szám, a Lost Ones. A dal szövbege renkívül jól lett megvalósíva, és a refrénje fülbemászó. A hangzás az ehhez tartozó hip-hop, és lemezszkreccselős techno. A dal végén azt halljuk, hogy egy osztály a betüket tanulja, és kitör a nevetés, amikor az egyik tanuló elrontja valamelyik betű kimondását. Ezt egy csodálatos dal, az Ex-Factor követi, ami egy renkívűl érett hangvételű dal a szeretetről. A szöveg rendkívül érett, és a hangzás is zseniálisan van megalkotva.




Fotó: Columbia records

A látnivalók:

A következő dal a Carlos Santana közerműködésével készült To Zion. A dal hangzása elépesztően sokrétegű, és tökéletesen haszálja a gospel zene hangzási lehetőségeit, és a kórusok hátérhangját. A szöveg is kiválló, és érzelekkel teli. Ezt követi egy hip-hop-pop hibrid, a Doo Wop (That Thing). A hangzás, és a szöveg a '60-as évek popzenei elemeit keveri a '90-es évek hip-hop zenei elemeivel. A legjobb ebben, hogy ezek az elemek mind a hangzásban, mind a szövegben harmónikusan férnek meg egymás mellett. A következő dal a Supesrstar, és ezt nem tudom hogy hogy írjam le nektek. A hangzás érdekesen van megalkotva, és bár a szöveg fülbemászó, de valami remek. Ez a szám nem a lejobbak közé tartozik. Ezt követi egy szerelmes hip.hop dal, a Final Hour. A dal hangzása természetesen a hip-hopra épül, és a szöveg is ehhez igazoik, és rendkívül jól van kivitelezve. Ezt egy reggie elemekre épülő szám, a When It Hurts So Bad követi. A számban nem nagyon érződnek ezek az elemek, de általában ezekre épít a szám. A szöveg is úgy-ahogy elment. A következő szám a Marie J. Blidge közreműködésével készült I Used To Love Him, ami egyfajta nyugtató zene. Na jó, a szöveg, és a hangzás elsőre nem valami nyugtató érzetű, de ha egy kicsig jobban beleássátok magatokat a hangzásba, akkor lehet érezni egy kis chill szerű elemet. Ismét egy hibrid számmal van dolgunk, aminek a címe Forgive That Father, és a reggie elemeit keveri a hip-hoppal. A hangzás is hibrib érzetet kelt, a szöveg pedig inkább hip-hop stílusu, de a refrénben érződik a reggie elem. (Azt is érdemes megemlíteni, hogy Lauryn az egyik sorban megemlíti Jézust, és Júdást.) A következő dal a Doo Wop (That Thing) koncepciójára épülő Every Getho, Every City. A hangzás is inkább a hip-hopra utazik, a szöveg pedig szintén ugyanilyen, de a refrén nagyon fülbemászó. A következő dal egy hietetlenül érzékeny r'n'b dal, a D'Angelo közreműködésével készült Nothing Even Matters, amiben a hangzást nem tudom leírni, mivel itt a a szöveg kapja a nagyobb hangsúlyt, és a szövegre nem lehet panaszunk, mivel mesterien van kivitelezve.




Fotó: CBS

Haza a faluba:

A következő dal egy igazi hip-hop szám, az Everything Is Everyting, amiben a hip-hop zene egyetlen lehetősége sincs kihaszálatlanul. A hangzás az ehhez tartozó old shool hip-hop-dj hangzás. A szöveg is renkívül ügyesen haszálja ki a stílus adta lehetőségeket. A legutolsó szám a címadó dal, a The Miseducation of Lauryn Hill. A szöveg lágy, érzékeny, és sokrétegű, de a hangzás néhol kissé fura.

Az ítélet:

Éteri, sokrétegű, intelligens, de néhol kissé fura. Így tudnám jellemezni a legjobban a korongot. Lauryn bebizonyította, hogy nem feltétlenül kell egy műfajhoz kötöttnek lennie egy albumnak, és hogy még van élet az ostoba, agresszív hip-hop, és rap zenéken túl is.

http://m.youtube.com/v/T6QKqFPRZSA

Ítélet: 10/8,7

Számok:

1. Intro

2. Lost Ones

3. Ex- Factor

4. To Zion (feat. Carlos Santana)

5. Doo Wop (That Thing)

6. Superstar

7. Final Hour

8. When It Hurts So Bad

9. I Used To Love Him (feat. Marie J. Blidge)

10. Forgive That Father

11. Every Getho, Every City

12. Nothing Eeven Matters (feat. D'Angelo)

13. Everythig Is Everything

14. The Miseducation of Lauryn Hill
3 hozzászólás

Paint

6 hónapja, 2 hete és 4 napja

marco írta:
Örömmel töltene el ha legközelebb nem háromszor töltenél fel egy blogot. Köszönöm.

Most töröltem a többit...

Képfeltöltésnél direkt linket adj meg, és természetesen ne tegyél bele szóközt.

Videónál ne mobilos youtube linket adj meg, hanem rendes linket tegyél be, vagy illeszd be a videót vezérlőkarakterrel, vagy ha nem megy akkor rendes youtube embeddel.
Sajnálom, egy technikai baki miatt küldtem el véletlenül a blogot. És köszönöm a tanácsokat.

válasz erre

Hentes

6 hónapja, 2 hete és 4 napja

De kár hogy nem javítottad ki a blogod a lejárati idő előtt... Pedig biztos jó lenne.

A szöveg viszont megint klassz. Továbbra is megdöbbent hogy ennyi idősen miket hallgatsz...

válasz erre

marco

6 hónapja, 2 hete és 4 napja

Örömmel töltene el ha legközelebb nem háromszor töltenél fel egy blogot. Köszönöm.

Most töröltem a többit...

Képfeltöltésnél direkt linket adj meg, és természetesen ne tegyél bele szóközt.

Videónál ne mobilos youtube linket adj meg, hanem rendes linket tegyél be, vagy illeszd be a videót vezérlőkarakterrel, vagy ha nem megy akkor rendes youtube embeddel.

válasz erre
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

rDAVE profiljakulacs profiljaLaci721 profilja