Sziasztok! Első blogom lenne itt GC-n, szóval építő jellegű, negatív és pozitív hangú kritikákat egyaránt fogadok. Na de akkor térjünk is rá a lényegre.
Gondolom sokan emlékeztek az évezredforduló idejében kijött játékokra, amik hatalmas sikert arattak. Gondolok itt ilyenekre, mint a GTA, Half Life, Call of Duty, Battlefield 1942, Need for Speed, Max Payne és még sorolhatnám. Ezek többsége igazi kultuszjáték, amiket ma is szívesen elővesz az ember, hogy nosztalgiázzon egyet. Onnan is látszik eme játékok népszerűsége, hogy rengeteg folytatás készült és készül hozzájuk ma is.
Viszont én azt veszem észre, hogy amint fejlődik a grafika, ezzel ellentétesen, sok esetben csökken a játékélmény. Előjönnek bugok, optimalizálatlan játékok, rövidebb játékidő és pénzéhes kiadók/fejlesztők, akik sorra adják ki az újabbnál újabb DLC-ket, szinte teljes áron. Vagy ami most divat lett a next-gen konzolok kapcsán, hogy HD remastered kiadások készülnek, akár csak 3 éves játékokhoz is.
De az új Battlefield Hardline számomra csak egy DLC a 4. részhez. A Call of Duty évről évre új résszel jön, legtöbbször minimális újítással. Emlékeztek még az első részre?
Aki játszott vele, az tudja, hogy mekkora szórakozást tud nyújtani egy vérbeli 2. világháborús játék. Jelenleg a 11. résznél tartunk. Az nfs is már a 21. résznél tart és az utóbbi részek nem hoztak sikert. Számomra az utolsó normális rész a The Run volt, de pl. a 2012-es Most Wanted-től szó szerint hányingerem lett.
Arra szeretnék kilyukadni, hogy valahogy régebben jobban megcsinálták a PC-s játékokat, mintha akkoriban a fejlesztők jobban tudták volna a dolgukat. A játékélményre hajtottak, arra, hogy jó játékot készítsenek. Nem a grafika volt a legfontosabb. Az igazán jó gammákkal, mint pl. a cs 1.6, a mai napig sokan játszanak, pedig az már 15(!) éves játék.
Ti mit gondoltok erről, nektek is több szórakozást nyújtanak a régiek vagy inkább haladtok a korral?
PS-en csak 1-2 játék évente minőségi? Nem nagyon nézel szét... 
Régen sem ontották magukból a legjobb játékokat, de valahogy a múlttal mindig máshogy bánunk... 
