Használati tárgy, vagy több annál?

2012. december 01.
44.9331
Advertisement
Figyelem! Ez a blog már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
Ez egy blogbejegyzés, amely nem a szerkesztőség által szerkesztett tartalom. A benne foglaltak a szerző véleményét tükrözik!
Benny Ray profilja, adatai
Benny Ray
Lehet én vagyok túl szentimentális, de a szórakoztató elektronikai kütyüimre nem csak egyszerű használati tárgyként tekintek.

Ha valami minden nap velünk van, segíti életünket akarva akaratlanul kötődni fogunk hozzá, még ha vannak is hibái, mert manapság már egy telefon vagy notebook nélkül nem sok Gamechannel olvasó tudna életben maradni. :)

Képzeljük csak el, a buszon ülve nem tudunk zenét hallgatni, helyette a nagymamik fecsegését kell hallgatni a hidegfront térdkalácsukra gyakorolt negatív hatásairól, vagy a HMCS (helyi menő csávó) néhol barokkosan túlzó sztoriját, hogyan csavarta el az igazgató dögös lányának a fejét akaratán kívül. De ne menjünk messzebb egy pizza rendeléstől. Na ugye... :)

Mivel én itt telefonos vonalon mozgok, ezért utólagos engedélyetekkel ebbe az irányba mennék tovább. Akik ismernek már legyintve konstatálhatják, hogy az iPhone-nál fogok kilyukadni, de addig még lenne pár sorom.

Szeretnék egy kis betekintést nyújtani azoknak az olvasóknak, akik olyan fiatalok, hogy esetleg talán még nem is láttak monochrome kijelzős telefont, amivel az én mobiltelefonos pályafutásom indult.

Krisztus után 2001-et írunk, középiskola 3. osztályába jártam. A fiatalabb olvasók meghökkenésére egy (1) osztálytársamnak volt mobiltelefonja, egy 3210-es Nokiája. Ekkor még a finn gyártó volt a mobiltelefonok koronázatlan királya, mellette még az Alcatel és Siemens telefongyártók mellett elvétve lehetett Ericsson és Sagem márkájú készülékeket találni a piacon. Nem volt nagy a választék ez kétségtelen. :)
Ekkor ruháztam be egy Nokia 3310-es mobilra, ami akkoriban a high tech szintet képviselte a GSM szegmensben. Mai szemmel nézve robosztus súlya és szerény hardveres képességei ellenére nagyon megszerettem a rejtett antennás (ekkoriban csak a Nokia gyártott ilyen készüléket) sötétkék kütyüt. Mit is tudott, volt telefonkönyve, predikív SMS írási lehetőség, többszólamú csengőhanggal jelezte a hívásokat na és ott volt a Snake nevű játék, ami miatt több 100 órát nyomkodtam a telót, ha épp a soromra kellett várnom valahol. Nem tudott sok mindent, de amit tudott azt üzembiztosan. Nem hiába lett belőle Internetes mém, szinte elpusztíthatatlan volt és máig az is maradt.


Használati tárgy, vagy több annál? - 1. kép



Két év múlva jött egy kisiklás, egy Siemens C45-ös személyében. Máig nem tudom mi üthetett belém mikor megvettem, hiszen semmivel nem tudott többet, mint az addigra két éves 3310. Értsd úgy, hogy semmit. :) Talán a Média gépezete szippantott be, nem tudom, de hamar túl is adtam a telón.


Használati tárgy, vagy több annál? - 2. kép



Ezt követően főiskolás koromban ismét visszapártoltam a Nokia-hoz egy 6230i személyében. Ez volt az újabb mérföldő a telefongyártásban akkoriban. Színes, 65k-s kijelzője, 32 Mb memóriája, MMC kártya befogadására képes készülék 3 évig volt hű társam, mindmáig kellemes emlékeket hagyva bennem. Nyomógombos telefonok közül az eddigi legjobb, amit valaha használtam. A régi Nokia minden tudásával felvértezett telefon akkoriban mindent magában foglalt, amit egy kütyübe bele lehetett zsúfolni. Már WAP-olni is lehetett rajta (WAP a mobilinternet ősatyja, pusztán karakteres böngészést tett lehetővé mobiltelefonokon)!!! Több havi ösztöndíjamba került, de máig nem bánom, hogy megvettem anno.


Használati tárgy, vagy több annál? - 4. kép



Tisztán emlékszem, 2007-ben pályakezdő infó tanárként óraközti szünetben az Internetet böngészve lettem figyelmes egy hírre, az Apple telefont akar piacra dobni, de a szokásos gombok nélkül. Először nem akartam hinni a szememnek és tettem fel a kérdést magamnak: 'Mit akarnak ezek az emberek? Nyomógomb nélküli telefont? Ki fogja azt megvenni?'

Mindenesetre elültették a fülemben a bogarat és figyelemmel kísértem a híreket, amik a telefonnal kapcsolatban csordogáltak. 2007 Januárjában be is lett jelentve hivatalosan és egy keynote keretében be is mutatta Jobs. Jobb kifejezés nem lévén: megvettek kilóra. Nem igazán tudtam a technikai specifikációkat, de hatalmába kerített az érzés: nekem kell egy ilyen. Nem neveztem volna magam nagy Apple fannak akkoriban, Windows párti voltam, hallani sem akartam Mac-ről. De a telefon az más kérdés. Annyira újító volt, mint talán a maga idejében a Nokia 3210-es, a 3310-esem elődje.

Mint kiderült, nem én voltam az egyetlen, több millióan osztoztak az érzéssel, de sajnos az első generációs iPhone Magyarországra nem látogatott el legális úton. Feketézni meg nem akartam, inkább kivártam remélve a legjobbakat.


Használati tárgy, vagy több annál? - 3. kép



De 2008-ban a második generáció, a 3G már Magyarországon is kapható volt! A megjelenés szinte első napján mentem is a T-be, ekkoriban még nem volt a média középpontjában a telefon olyannyira, hogy sorbanállás nélkül a debreceni Fórum-ban meg is vettem! Nem volt épp olcsó, de úgy voltam vele, két évet ki fog bírni, mint az eddigi telefonjaim. Egész este nyomkodtam, óvtam még a fénytől is, még az asztalra is úgy tettem le, hogy a terítő alatta legyen. Igen, megmosolyogtató, de ez volt eddig a legdrágább telefonom és nem tudom ismerős-e az érzés, amikor végre valahára megvetted az áhított készüléket és egy hang belülről megszólít: 'Tényleg megérte ennyit kiadni ezért a sz#rért?'. A választ azt hiszem a használat és az évek során fogjuk magunknak megválaszolni.
Mint minden új telefonom (leszámítva a C45-öt) ez is hatalmas technikai fejlődés volt az előző, esetemben 6230i-hez képest. 16GB belső tárhely, 16 millió színű érintőképernyő, 3G mobil adatforgalom és végre nem WAP, hanem rendes mobilinternet lehetőség!
Nem írok többet a kütyüről, akit kicsit is érdekel, annak már a könyökén jön ki a neten fellelhető teszteknek köszönhetően. 4 évet szolgált nálam, mindennemű hiba nélkül. A szórakoztatás új dimenzióját nyitotta meg az appok tömkelegével - amiből párat már itt is bemutattam blog formában -, a kijelzőn meseszépen megjelenített videókról nem is beszélve. Őszinte örömömre így négy év után a belső hangnak magabiztosan, minden álszentség nélkül tudtam válaszolni, hogy minden forintot megért a 3G.

Most 2012-ben sikerült végre szert tennem egy i5-re, aminek megvételekor megint megszólalt bennem az a bizonyos belső hang, a válasz megadásához újfent idő és tapasztalat kell. Tapasztalatot most 5 nap elteltével nem írnék, ahhoz ez az idő kevés, de ha valamilyen gyakorlati kérdésetek van, esetleg kíváncsiak vagytok valamire a telefonnal kapcsolatban ne habozzatok, kérdezzetek bátran a kommentekben.

Ez az írás kicsit személyesebbre és minden bizonnyal szubjektívre sikerült. Tárgyilagosságot itt nem érdemes keresni, hisz itt személyes döntések, élmények és tapasztalatok ihlették eme sorokat. Ha valaki másra számított és csalódott, elnézést kérek, de leszögezném, ez nem egy fizetett Apple vagy Nokia hírdetés.

Egy kérdésem lenne már csak azoknak, akik vették a fáradtságot és végigolvastak:

Te hogy tekintesz kedvenc kütyüdre? Csak egy tárgyként, vagy esetleg társként a mindennapokban? Talán még nevet is adtál neki?
20 hozzászólás

marco

12 éve, 3 hónapja és 18 napja

Lac írta:
Tisztán emlékszem, általános hatodikos voltam, amikor megkapta apukám lecserélt Siemens C35-ös készülékét. Szerettem, de egy idő után meghalt az akksija, úgyhogy 2005-ben lecseréltem egy Motorola C385-re. Később jött egy Siemens C75, egy Motorola V360, majd egy Nokia 3120 Classic. 2010 végén kipróbáltam a ZTE Blade-et, ősszel azonban lepasszoltam öcsémnek, és egy kihagyhatatlan ajánlat révén ráraboltam egy Nokia 1800-ra. Jelenleg is ezt használom.

Látható, hogy elég sok telefont elnyúztam, azok, amelyeket szerettem, két, két és fél évig teljesítettek szolgálatot, míg a kevésbé kedvelteket hamarabb lecseréltem. A kedvenc készülékem egyértelműen a Nokia 3120 Classic volt, máig azt használnám, ha nem lesz áldozata egy véletlen kimosásnak. Szerettem még nagyon a V360-at is, a Siemens C75-ön azonban nagyon hamar túladtam, nagyon nem jött be a készülék (fél év alatt kétszer kellett szervizbe vinnem).

Az okostelefonok annyira nem fogtak meg. Tetszik a szegmens, de még kiforratlannak tartom, majd pár éven belül talán váltok ismét, ha lesz olyan készülék, ami megfelel az igényeimnek - felállítottam ugyanis egy listát, aminek az elemeivel kapcsolatban nem vagyok hajlandó kompromisszumot kötni. Az igazán bajos tétele a listának a minimum 4 napos akkuidő, normális használat mellett. Addig nyúzom a Nokia 1800-át, amit ingyen kaptam a Vodától, ugyanis azon kívül, hogy pehelykönnyű, nem kell féltenem, így simán elmegyek vele buliba, míg a ZTE esetében anno azért feszengtem egyes szituációkban.
Okostelefonra egyébként azért nincs is szükségem, mert jobban szeretem a dedikált dolgokat. Futáshoz/általános zenehallgatáshoz egy Sansa MP3 lejátszót használok, videózáshoz egy Samsung kamerát, ha pedig vonaton szeretnék filmezni, csak előkapom a netbookom, és vígan elvagyok. Egyedül a mobilnet miatt lenne érdemes készüléket vennem, azonban annyira nem vagyok fontos ember, hogy a nap 24 órájában elérhető legyek online.

Becézgetni eleinte nem szoktam a cuccaimat, csak ha valamilyen olyan dolgot produkálnak, ami után nem tudok nem az adott név tulajára gondolni, vagy pedig a márkából/típusból adja magát a név. Az előző laptopom például erős volt, azonban az akkuideje pár percre redukálódott, ezért Statham néven futott az én és ismerőseim körében - Jason Statham Crank 2: High Voltage című filmbeli szerepe után. A kamerám Samu néven fut, mert egyrészt a név adja magát a márkából, másrészt pedig olyan, mint Csavardi Samu: nem a legjobb, nem a legerősebb, de megbízható! Mondjuk ez utóbbi relációt tesóm fedezte fel. A ZTE telefonom pedig Zita néven futott, egészen addig, amíg egy Zita nevű ismerősöm ki nem kérte magának. Utána már csak "Zi... hopsz...tée" voltröhögő smiley
Statham üt!röhögő smiley

válasz erre

Lac

12 éve, 3 hónapja és 18 napja

Tisztán emlékszem, általános hatodikos voltam, amikor megkapta apukám lecserélt Siemens C35-ös készülékét. Szerettem, de egy idő után meghalt az akksija, úgyhogy 2005-ben lecseréltem egy Motorola C385-re. Később jött egy Siemens C75, egy Motorola V360, majd egy Nokia 3120 Classic. 2010 végén kipróbáltam a ZTE Blade-et, ősszel azonban lepasszoltam öcsémnek, és egy kihagyhatatlan ajánlat révén ráraboltam egy Nokia 1800-ra. Jelenleg is ezt használom.

Látható, hogy elég sok telefont elnyúztam, azok, amelyeket szerettem, két, két és fél évig teljesítettek szolgálatot, míg a kevésbé kedvelteket hamarabb lecseréltem. A kedvenc készülékem egyértelműen a Nokia 3120 Classic volt, máig azt használnám, ha nem lesz áldozata egy véletlen kimosásnak. Szerettem még nagyon a V360-at is, a Siemens C75-ön azonban nagyon hamar túladtam, nagyon nem jött be a készülék (fél év alatt kétszer kellett szervizbe vinnem).

Az okostelefonok annyira nem fogtak meg. Tetszik a szegmens, de még kiforratlannak tartom, majd pár éven belül talán váltok ismét, ha lesz olyan készülék, ami megfelel az igényeimnek - felállítottam ugyanis egy listát, aminek az elemeivel kapcsolatban nem vagyok hajlandó kompromisszumot kötni. Az igazán bajos tétele a listának a minimum 4 napos akkuidő, normális használat mellett. Addig nyúzom a Nokia 1800-át, amit ingyen kaptam a Vodától, ugyanis azon kívül, hogy pehelykönnyű, nem kell féltenem, így simán elmegyek vele buliba, míg a ZTE esetében anno azért feszengtem egyes szituációkban.
Okostelefonra egyébként azért nincs is szükségem, mert jobban szeretem a dedikált dolgokat. Futáshoz/általános zenehallgatáshoz egy Sansa MP3 lejátszót használok, videózáshoz egy Samsung kamerát, ha pedig vonaton szeretnék filmezni, csak előkapom a netbookom, és vígan elvagyok. Egyedül a mobilnet miatt lenne érdemes készüléket vennem, azonban annyira nem vagyok fontos ember, hogy a nap 24 órájában elérhető legyek online.

Becézgetni eleinte nem szoktam a cuccaimat, csak ha valamilyen olyan dolgot produkálnak, ami után nem tudok nem az adott név tulajára gondolni, vagy pedig a márkából/típusból adja magát a név. Az előző laptopom például erős volt, azonban az akkuideje pár percre redukálódott, ezért Statham néven futott az én és ismerőseim körében - Jason Statham Crank 2: High Voltage című filmbeli szerepe után. A kamerám Samu néven fut, mert egyrészt a név adja magát a márkából, másrészt pedig olyan, mint Csavardi Samu: nem a legjobb, nem a legerősebb, de megbízható! Mondjuk ez utóbbi relációt tesóm fedezte fel. A ZTE telefonom pedig Zita néven futott, egészen addig, amíg egy Zita nevű ismerősöm ki nem kérte magának. Utána már csak "Zi... hopsz...tée" voltröhögő smiley

válasz erre

Vendég

12 éve, 3 hónapja és 18 napja

Uhh 198-al toltam anno én is, meg volt egy német telóm a nevére már nem emlékszem, de volt benne már 15 évvel ezelőtt tetris! Nokia csak sokkal később kezdett telóba rakni játékokat...

válasz erre

marco

12 éve, 3 hónapja és 18 napja

Neurotic írta:
Én még anno egy Motorola T2288-al kezdtem, de már akkor amikor már mindenkinek volt kb mobilja az ismerőseim között, van akinek már nem is az első mosolygó smiley Ez után váltottam Nokia 3410-re. Majd pedig jött az iPhone 3G. Ez utóbbi elég éles ugrás volt röhögő smiley
Majd utána ez lett lecserélve egy iPhone 4-re, de a 3G-t húgom a mai napig használja.

Én sosem kérdeztem magamtól, "Tényleg megérte ennyit kiadni ezért a sz#rért?". Lehet azért mert egyértelmű volt a válasz mosolygó smiley

Egyébként én sem vagyok Apple fanboy. Szerintem nevetségesen túl vannak árazva a Mac számítógépek, ráadásul nem is igazán támogatják ha az ember játszani akar rajtuk. Van, hogy hallgatom mikor mac felhasználók arról diskurálnak, hogy őket mennyire nem érdekli mi van a gépben. Emellett azért mókás, hogy kiadnak érte ennyit és használják böngészésre meg e-mail küldésre röhögő smiley
Na igen épp az lenne a fontos hogy mi van benne, ha már annyiért veszik. Nekem egy gépnél elsősorban az a fontos, hogy maximálisan kiszolgálja azt az igényt, amire megveszem. Egy operációs rendszernél is.

válasz erre

Neurotic

12 éve, 3 hónapja és 18 napja

Én még anno egy Motorola T2288-al kezdtem, de már akkor amikor már mindenkinek volt kb mobilja az ismerőseim között, van akinek már nem is az első mosolygó smiley Ez után váltottam Nokia 3410-re. Majd pedig jött az iPhone 3G. Ez utóbbi elég éles ugrás volt röhögő smiley
Majd utána ez lett lecserélve egy iPhone 4-re, de a 3G-t húgom a mai napig használja.

Én sosem kérdeztem magamtól, "Tényleg megérte ennyit kiadni ezért a sz#rért?". Lehet azért mert egyértelmű volt a válasz mosolygó smiley

Egyébként én sem vagyok Apple fanboy. Szerintem nevetségesen túl vannak árazva a Mac számítógépek, ráadásul nem is igazán támogatják ha az ember játszani akar rajtuk. Van, hogy hallgatom mikor mac felhasználók arról diskurálnak, hogy őket mennyire nem érdekli mi van a gépben. Emellett azért mókás, hogy kiadnak érte ennyit és használják böngészésre meg e-mail küldésre röhögő smiley

válasz erre

Vendég

12 éve, 3 hónapja és 18 napja

Becézni nem szoktam őket, de mindre nagyon nagyon vigyázok. Amikor eladom, kiváló állapotban van, így sokat kapok érte.mosolygó smiley

válasz erre

Raiden

12 éve, 3 hónapja és 18 napja

Nos én nemigen szoktam személyeskedni a kütyüimmel,kivéve,ha sz.rakodnak..röhögő smiley Én anno Ericcson 198-al kezdtem,utána kismillió volt,sűrűn cserélgettem.Talán ami megmaradt emlékként az az Ericcson 628-as,amihez adtak színes cserélhető előlapot,aztán a Nokia 5110,az sokáig megvolt,3310,természetesen,volt Motorolám,Siemens,Alcatel 303-Club-full króm házban( röhögő smiley ),perpillanat Nokia 5230,én telefonért max 50-rongyot perkálnák,többet nem az biztos.

válasz erre

Vendég

12 éve, 3 hónapja és 19 napja

6230 meg a 6230i legjobb Nokiák voltak, mindkettőt imádtam. Sajnos azóta se csináltak jó telót és már nem is fognak...szomorú smiley

válasz erre

marco

12 éve, 3 hónapja és 19 napja

Benny Ray írta:
Igen voltak érintősek, de azok tollasok voltak, ergó gomb helyett, stylus pen...

Pain in the ass röhögő smiley
Lehetett hozzá használni az tény, de én a Samsung Omniámhoz pl egyáltalán nem használtam...

válasz erre

Benny Ray

12 éve, 3 hónapja és 19 napja

Igen voltak érintősek, de azok tollasok voltak, ergó gomb helyett, stylus pen...

Pain in the ass röhögő smiley

válasz erre

marco

12 éve, 3 hónapja és 19 napja

Benny Ray írta:
Adj kérlek egy olyan tag-et, ami 100%-os méretben rakja be a képeket! röhögő smiley
kep1, kepjobb1, kep2, kepjobb2 stb... De inkább keress nagyobb képeket, ne ilyen kis felbontásúakat, mert azok kicsiben is hülyén fognak kinézni.mosolygó smiley

válasz erre

marco

12 éve, 3 hónapja és 19 napja

Benny Ray írta:
Adj kérlek egy olyan tag-et, ami 100%-os méretben rakja be a képeket! röhögő smiley
kep1, kepjobb1, kep2, kepjobb2 stb... De inkább keress nagyobb képeket, ne ilyen kis felbontásúakat, mert azok kicsiben is hülyén fognak kinézni.mosolygó smiley

válasz erre
12a(z) 2 -ből
 
legutóbbi hozzászólások
 
Maniac profiljamarco profilja