De mégis hogy kerültem ide? Nos, az újságírás elrettentően szép világába a filmek felől érkeztem: jó ideje publikálok filmkritikákat és mindenféle, filmekhez kapcsolódó irományokat különböző oldalakon, melyek között van, amelyiknek szerkesztője is vagyok. Mikor épp nem szerkesztgettem, filmet néztem, vagy kritizáltam, legtöbbször valamilyen játékkal ütöttem el az időt, így szinte magától értetődően jött a felismerés, hogy össze kellene házasítanom grafomániámat a játékszenvedélyemmel, vagyis kipróbálni, hogy tudok-e korábbi filmes írásaimhoz hasonló színvonalú játékteszteket írni. Erre itt, a Game Channel csapatában kaptam lehetőséget, melyért azóta is nagyon hálás vagyok Marco-nak, valamint Maniac-nek, aki bevezetett az oldal rejtelmeibe! ;)
Így, vagyis a filmpublicista előélet ismeretében talán nem meglepő, hogy első játéktesztemet egy ismert filmes franchise, A Karib-tenger kalózai legósított játékváltozatáról írtam. Sőt, bár semmiféle titkot nem szeretnék kiszivárogtatni, annyit talán elárulhatok, hogy olvashattok még tőlem a közeljövőben értékelést olyan játékról, melynek alapötletét szintén a mozivászonról nyúlták a készítők...
Ami a gamer múltamat illeti, az valahol a '90-es évek második felében, Wolfenstein és társai körében kezdett kibontakozni. Meghatározó élményként tartom számon a kezdeti éveket, hiszen azóta is megmaradt nálam változatlanul két dolog: az egyik az FPS-ek iránti rajongás, a másik pedig a platformhűség (PC mindenek felett). Utóbbit épp mostanában tervezem némileg kikezdeni, ugyanis erősen gondolkodom rajta, hogy végre valahára én is nyitok valamelyik konzol irányába (jelenleg épp a pozitív és negatív tapasztalatokat gyűjtögetem, és spórolok ezerrel, hogy ha végre sikerül döntenem, meg is tudjam valósítani a gép beszerzését). Az FPS-ek mellé azóta persze szépen besorakozott számos más játéktípus a TPS-től az ügyességin át a kaland- és sportjátékokig, így egy ideje meglehetősen széles érdeklődési körrel szemezgetek az aktuális megjelenések között.
Azt hiszem, lassan zárom soraimat, mert ez egyrészt bemutatkozásnak már bőven elég, másrészt - ahogy egy régi közmondás tartja - "aki sokat beszél, az könnyen kelti azt a benyomást, hogy csak villogni akar, mint jani az akciós mobillal". Aki pedig kételkedne benne, hogy létezik ilyen közmondás, annak ezúton üzenem, hogy márpedig létezik! A buszon hallottam... Én mondtam... :D