Az Istenek kegyeltje 3. rész /3

2015. október 11.
26.2081
Figyelem! Ez a blog már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
Ez egy blogbejegyzés, amely nem a szerkesztőség által szerkesztett tartalom. A benne foglaltak a szerző véleményét tükrözik!
Azer11 profilja, adatai
Azer11
íme a befejező(?) rész, az előző részek (csak hogy ne legyen érthetetlen :D ) : Első rész, Második rész. Jó olvasást!


Ghad mester, elviszlek a templomba, ott csak tudnak tenni valamit? -Az öreg pap nem hagyta befejezni a mondatot: -Értem már semmit fiam Köh Köh - elnyugvó hangját véres köhögése szakította meg. Dobogás jött a hajó irányából. Yrien hátrafordult, a társaság maradéka rohant felé, egyenest a hajótestből. Lona két tőrt fogott a kezében, Khent és Hex is elővették sajátjukat, beledöfve az előttük futó Jekebe és Dolbba.


Az Istenek kegyeltje 3. rész /3 - 2. kép



-Ti barmok, a parancs egyértelmű volt! -Lona egy pillanatig megtántorodott hogy visszamenjen e a két árulóért, vagy megpróbálja megölni a papot. Végül Yrien halála mellett döntött. Vintor kezében karddal pedig követte.
-Nem érted Lona, Dayne meghalt, értelmetlen bevégezned az akaratát, egyébként is, az ítélő és a mestere megmentette Hexet.

-A parancs az parancs, Khent. Ha megvagyok vele, ti jöttök!
Az ifjú pap a nyakára tekintett, a kereszt nem ragyogott, nem tehetett semmit, csak várhatta a halált. -A követ fiam Köh Köh? pusztítsd el!
Yrien elővette palástja alól a sárga követ és karjának minden erejével a földhöz vágta. A nyolcszögletű kő meghasadt, a benne levő energiák kiszabadultak, éles fény vett körbe az ifjú papot. Lona és Vintor üvöltöttek a fájdalomtól, szemük fekete lett és füst szállt fel belőlük, csontjaikről leégett a hús, miként hamuvá lettek.

A fény leült, Ghad teste eltűnt, Yrien a fejében hallotta szavait. -Régen lemondtam már arról, hogy halhatatlan legyek, tudod egyike voltam a szeráfoknak, egy mára már kihalt rendnek, ahogy a Viharurakon, rajtunk sem fogott az idő, de minket megölni sem lehetett, azért voltunk hogy tanítsunk, nem tehettünk különbségeket. Az erőt, ami ilyenné tett elzártam az ajándékodba, most benned van. Hogy mit teszel, az rajtad áll, de hiszem hogy jól fogsz dönteni, menj el Everynthillbe, át a tengeren, ahogy tervezted, ott megtanulhatod miként válhatsz Szeráffá!

Mesterének hangja elhallgatott és soha többé nem szólalt meg. Yrien arcán végigfolytak könnyei, átsétált Khent és Hex között, be a hajótérbe, felhajtotta csuklyáját, jobbra tekintve a raktérben talált rá a megkötözött legénységre, teli hordók, zsákok és dobozok között. A szag nem volt túl hívogató, kötelek és hálók lógtak mindenhol. Kardjával elmetszette a kezüket fogva tartó köteleket, az egyik fogvatartott odalépett hozzá. Köpcös, kopaszodó kis alak volt, bársonymellényt és zsírtól koszos inget viselt, serkenő szakálla mégis az ápolt ember küllemét keltette.

-Köszönjük jóuram, hálánk örökké üldözni fog, kérlek fogadd el ezt a csekély erszényt hálánk jeléül, elvégre most mentetted meg az életünket és az üzletemet is.
-Nem kell az aranyad, de elvihetnél Araira, úgy tudom arra indulsz.
- Á igen, igen, elviszlek, ez a legkevesebb. Látom beléd is sok szorult a Fényítélők nyersségéből, tudod egyszer járt a fogadómban egy, az még régen volt, a fővárosban, a pusztulása előtt, szomorú történet az. Akkor megtanultam hogy ne kötekedj a papokkal -A pocakos kereskedő hangosan kacagás közepette törölte le kendőjével gyöngyöző homlokát.
-Te.. te ismerted Fényítélő Barteket?

-Az az úgy van, ez volt tehát a neve.
-Tanúja voltál netán a Viharurak álnokságának, amikor megölték őt és elpusztították Hamardot?
-Hamard pusztulásának nem, Hál' az Isteneknek, egy üzlettársam éppen előtte nap hozott hozzám pár rúnakövet, én pedig útra keltem hogy eladjam őket Királyvégben, ott meg aztán valami lázadás tört ki mire odaértem így ugrott az üzletem a helytartóval.
-Tehát nem tudsz semmit a nagybátyámról, értem.


Az Istenek kegyeltje 3. rész /3 - 1. kép



-A pap haláláról azért tudok egyet s mást, a szomszédos templom kertjében lelte halálát, megesküszöm rá, vagy ne legyen a nevem Kezran apó, vagy legalábbis egyszer az volt, minden bizonnyal. Bartek kizavarta a helyi tiszteletest, ha jól emlékszem, ő mondta hogy a vendégem már megint sokat ivott, erre átsiettem hogy beszéljek a fejével. A tiszteletes elfelejtette említeni hogy a nagybátyád épp egy szörnyeteggel harcol, kilestem a templom ablakán, az egész kert lángokba borult, még ma is emlékszem a látványra. A pap és a szörny egyszerre lelték halálukat, de a Viharuraknak semmi közük nem volt hozzá.

-Értem, tehát a Vínói Draegosz volt pusztulásának oka. Ebben az esetben nincs jogom levágni a Viharurakat, már értem. Vigyél hát át Arai kontinensére, sürgetőbb dolgom akadt, mint azt valaha is reméltem.

Khent és Hex a partról nézték végig miként a Larimár elhagyja a kikötőt, felvont vitorlákkal indult útjára a végtelen vizeken át, miként a horizonton teljesen alábukott a Nap.

nincs még hozzászólás

legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

babem profilja