A tetején három fegyveres férfi, egyikük korombeli, hosszú hajú markáns vonású srác, a másik ősz hajú, hézagos fogú ám jókötésű öreg, a harmadik tetovált arcú tüskehajú középkorú férfi.
Kezemet felemeltem, és a busz lelassított.
Ahogy megállt, a füstüveg ablakok mögött árnyak moccantak.
Arcomra 3 fegyver csöve meredt.
- Ki vagy öcsém? ? reccsent rám a tetovált arcú.
- A nevem Stephan Fergilius, de sokan csak Sakálként ismernek.
A fiatal srác szemöldöke felszaladt a homlokán és előrébb hajolt.
- Te vagy? Sakál?
- Japp. Mert? Ha nem bánjátok, csatlakoznék az utasokhoz.
A tetovált lepattant a busztetejéről, vasalt bakancsa por vert fel, ahogy talpa a földnek csapódott. A napfény megcsillant a kesztyűjén lévő acélbütykökön.
- Hagyjad már magad, hülye gyerek. Hol lennél te a Sakál? Alig nézel ki 20 évesnek. Amaz meg 23. No meg. Hol a puskád? A híres Vasmarok? És a pisztolyaid? Angie és Amy?
- Hát... - megvakartam fejem. ? nos, a motyóm ott van a fa alatt. Idehozom és megnézheted a "csajaimat" meg a "testvéremet" is.
A férfi az árnyék felé nézett és mohó arccal elindult a pakk felé.
- Hé, bátya lassan a testtel! ? léptem felé.
A busz tetejéről sasoló srác olyan mozdulatot tett mintha ő is le akarna ugrani, de az öreg megfogta a karját és nemet intett a fejével. Közben az ajtó is kinyílt és egy mosdatlan férfi fej tűnt fel a nyílásban mellette pedig egy csinos arc, zöld szemekkel, fekete hajjal keretezve, ez az arc egy kecses izmos nyakban folytatódott, ami egy pazar dekoltázsban ért véget. A dekoltázst fekete bőrmellény szegélyezte.
Szemem a kelleténél tovább akadt meg a csábos vonalakon, mert hatalmas ütést éreztem a bal járomcsontomon. Azt hittem leszakad a fejem. A nyakam oldalra bicsaklott, de a lendületet egy félfordulatba vittem át és fejmagasságba emelt lábbal odarúgtam a férfinak. Csizmám sarka pont a szája szélét találta el. Undok reccsenés hallatszott majd hangos káromkodás.
- Te lohadt kids tagnyos zemét!- ordította a férfi vérző pofával. A következő mozdulatával jó adag vért és három fogat is kiköpött.
Meg sem várva a következő mozdulatát a motyóm felé vetődtem.
A tetovált és immár jócskán fogatlan pali jött utánam. Ám mire odaért, már a hátamon feküdtem és kezeimben ott volt Angie és Amy. A két Beretta m92-es, a két büszkeségem tompán csillogott a levelek közt átszűrődő napfényben.
- Hé, haver. Csillapodj. Különben a csajok adnak egy-egy csókot az arcodra. ? mondtam nyugodt hangon miközben laza mozdulattal kibiztosítottam a két mordályt.
- BRIAN! Hagyd el, ez tényleg Ő! ? a mély basszbariton hang az öregé volt
A tetovált arcú, azaz Brian lazított testtartásán és kissé ellazult. Én elraktam a fegyvereket a hónaljtokba. A férfi kezet nyújtott, én meg belekapaszkodva felálltam.
- Bocs haver, hogy úgy pofán vágtalak, de mondjuk te meg kirúgtad pár fogam. ?morogta foghíjas mosollyal.
Arcomhoz értem, ami rendesen fel volt dagadva, a nyakam is fájt sőt, a vérem is folydogált a szegecsek nyomán.
- Hát, legalább kvittek vagyunk. - morogtam, majd megfordultam és felkaptam a földről a málhámat és az átalakított m14-est.
- Íme, Vasmarok! - Lengettem meg feléjük a puskát.
Míg én a zsákot emeltem, addig a másik két férfi is lemászott a buszról. A fiatal már-már zavarba ejtő módon bámult az öreg viszont felém lépett és kezet nyújtott.
- A nevem Greg Fordan, alias Öreg Hajós.
Most az én szavam akadt el. A férfi, akinek a kezét szorongattam, talán a Szanálás legnagyobb túlélője és kalandora volt. A rejtélyes kór kitörése és az azt követő atomcsapások ideje előtt születet és már vagy 60 éves volt, ha nem több. Ő volt az egyik azok közül, akik éltek akkor. és próbálták a mostani apokaliptikus helyzetet megoldani. Amolyan magányos farkas és kalandor volt, no meg a Túlélés Tanács egyik tagja.
- A Purgálásra tartasz? ? nézett rám.
- Hát, ha az innen 40 kilóra fekvő nagyvárosra meghirdetett zombi és mutáns vadászatra gondol, akkor igen.
- Van még a hely a buszon. Bocsáss meg Brian-nek. Kissé forrófejű.
Azzal megindult a busz felé és én meg utána. Brian most már leplezetlenül vigyorgott.
- Miből van ez a csizma, hogy ekkorát üt? ? nézett rám, száját törölgetve.
- A talpa szín acél. ? morogtam. De ahogy éreztem, a Te kesztyűd sem vajból van. Összeröhögtünk, a két vérző fejű vagány. Közben a fiatal srác visszamászott a buszra.
A buszajtóból a kócos fej eltűnt, de a szépség leplezetlenül vigyorgott rám.
Öreg Hajós feldobta a busztetőre a cuccomat és mutatta menjek fel én is.
- Szia, a nevem Jenny. Cuki vagy. - mondta mosolyogva, kissé félelmetes fénnyel a szemében a hollófekete hajú csaj, majd hátat fordított és visszalépett a buszba.
Gondolataim a lány körül keringtek, ahogy felmásztam a busztetőre és a számba toltam egy cigit.
A fiatal srác rám nézett és merészen kezet nyújtott, ahogy leültem a lemezre
- A nevem Smith Fordan. A Hajós fia vagyok.
- Örvendek, Smith! ? vigyorogtam rá.
Közben Öreg Hajós is felmászott nyomában Briannel, aki rávert az acéltetőre és a busz lassan megindult.
Úton voltam a Purgálás felé!
(Folyt köv. /TALÁN/)
Pacsi , köszi az olvasást!