Hosszú nap

2018. február 12.
26.6241
Ez egy blogbejegyzés, amely nem a szerkesztőség által szerkesztett tartalom. A benne foglaltak a szerző véleményét tükrözik!
5t3v3nk3 profilja, adatai
5t3v3nk3
Be beep beebepp beebepp



Gleb szeme felpattant, és kezében már ott is volt a rádiótelefon. Jó kis készülék volt, Irídium kapcsolattal, vonaltitkosítással, a hétköznapi életben is előkelőnek számított, hát még itt a Tarkoniai háborús övezetben. Gleb felült a priccsén, rámeredt az összetákolt asztalon álló digitális órára. 0704. Der'mo. Még hajnal van.
- Da? - szólt bele unott hangon a telefonba.
- Hello Vladimir.
- Sam Bácsi? - Gleb elvigyorodott.
Az amerikai a vonalban halkan felköhintett.
- Van egy meló. fű alatt. Annyira fű alatt, hogy az már inkább humusz.
- Da.. és mi lénne asz? - Gleb átdobta a telefont a másik kezébe és előhúzott egy darab papírt meg egy ceruzát a lábánál heverő málhamellényből.
- Jön egy UN csomag a gyárterületre. Titkos. Valami szakértő, COPESP-es volt.
- Brazil? Hm mit keresne egy brazil a Zónában?
- Nem tudom milyen brazilról beszélsz, Vladimir.
Gleb kapcsolt.
- Ez csak egy szófordulat felénk, a tajgán, Sam.
- Jah mint nálunk a November Lendület. Na mondom a szitut. Ketten megyünk, és nem az amerikai orosz barátság jegyében, csak dobok egy csontot a múltkoriért, Vladimir. A csomag 1300-kor érkezik a légtérbe, ejtőernyővel érkezik. Összeszedjük kihozzuk. Leadjuk, örülés van.
1200kor a Cseszka ponton várlak. Addig úgy jössz ahogy akarsz utána én vagyok a főnök, érdekel?
- Dollár? Rubel?
- Euro.
- Hmpf. Nyet Der'ma.
- Mi? Angolul karattyolj.
- Nehm szahr. Euro. Ritka kincs.
- Az tuti, Na lépek akkor 5 óra múlva ott találkozunk. Hozz takarmányt is , ha esetleg beszorulunk.
- Da, ott leszek Sam. Viszhall.
Gleb lenyomta a telefont, majd a priccsre dobta és felállt.
- Euro. Valami csavar még lesz. - morogta maga elé, de agya közben már sorra vette a felszerelést, amit vinnie kell. Lehet bennragadnak. Az lenne ám a krasivij.
Gleb odalépkedett az asztal mellett álló szekrényhez és elkezdte kipakolni a felszerelést az asztalra. SKS karabély, Tokarev, málhamellény, kevlársisak egészségügyi felszerelés...
Egy pillanatra megállt. Körbepillantott a fészkében, ebben az alig 25 négyzetméteres pinceaknában.
Jó hely ez a háborúra.

Hosszú nap - 1. kép


A nap verőfényesen ragyogott az erdősáv szélén álló szétlőtt UN páncélos roncsaira. Gleb egy bokor alatt hasalt, és figyelt. 1158 van. Az amerikai már biztosan itt van.
Fő a pontosság, még a végén csapdába fut - gondolta Gleb és várt. Aztán egyszer csak az amerikai ott volt a roncs tövében. Mintha a földből nőtt volna ki. Gleb morrant majd feltérdelt, még egyszer utoljára szétnézett és odasietett az amerikai mellé, figyelve arra , hogy az időben észrevegye.
- Privet, Sam!- köszönt rá.
- Hello Vladimir. A terv nem változott, de nézd itt egy kis adalék.
Azzal Sam benyúlt a málhamellénye lá és előrántott egy gyűrött mappát.
Gleb kinyitotta és felhörrent.
- Egy nő? Hm. Ők tudják. Mindegy a csomag: csomag.
- Felszerelésben dobják le. Mi csak biztosítunk. Egyenrangú felek vagyunk az akcióban, de amíg nem szedjük össze, én diktálok. Megfelel?
- Már itt vagyok, nyet?
- Da. Vagy mi a fene. Váltsunk angolra, ennyi előnyöm még hadd legyen.
- Okay, Uncle Sam! - vigyorgott Gleb.
- Induljunk.


Hosszú nap - 2. kép


A két zsoldos árnyékként suhant a gyér erdőben, homálytól homályig. Már látszott a gyárcsarnok félbehagyott épülete. Még a toronydaruk közül is állt egy-kettő.
Aztán az Amerika megállt jelzett.
- A kapunál őrjárat.
- Cyka. Turkálók?
- Igen, hárman vannak.
- Van info a gyártelepről?
- Tegnap még nem volt semmi mozgás. Bebaszna ha ma reggel pont ide vetődött volna egy turkáló csapat.
Gleb ingatta a fejét. A turkálók helyi lakosok voltak, akik nem tudtak vagy akartak elmenekülni a harcok elől, és felfegyverkezve mentek ide oda a Zónában, elhitetve magukkal, hogy beleszólásuk van ebbe a mocskos háborúba. Aztán pár zsoldos ottmaradt a velük folytatott harcokban. Majd egyre több. Persze a turkálók is fogytak, de aki életben maradt az szép lassan megtanulta a városi harcot. És most már nem lehetett őket figyelmen kívül hagyni.
- Shit, Vladimir. A csomag pont ide jön. Bő 30 perc múlva.
- Ez van, Sam. - Gleb előhúzta az egyik mellényzsebéből a SKS hangtompítót és nyugodt mozdulatokkal felcsavarta a fegyver csövére, majd lehasalt és felhúzta a puskát.
- Miért vagytok ti oroszok ilyen kurva csendesek, ha ölni készültök.
- Hogy az ellenség nehogy meghalljon minket. - morogta vissza Gleb.
Az amerikai is felrakta a hangtompítót a kiegészítőkkel szépen teleaggatott m4-esre.
Gleb nem bírta megállni.
- Hé.. - szólt az amcsinak.
- Igen?
- Ugye telepítetted a frissítéseket , mielőtt elindultál? - biccentett a thermo optika és az infrás célkereső felé Gleb.
- Fuck off,Vladimir.
- Hehh. Calm down, cyka.
Mind a ketten letámasztották a fegyvereket, majd az amerikai megszólalt.
- Ahogy elérik a buszt lövünk. Akkor takarásba lesznek a gyár felől. Enyém a leghátsó. Te lősz kétszer. Drága az 5.56.
- Da. Olcsó fegyver, nagyobb bevétel.- Gleb megpaskolta az SKS-t.
- Figyelj. Te jelzel.
A három, szedett-vetett ruhákba öltözött, Kalasnyikovval felszerelt turkáló lassan haladt a busz felé, mintha nem is egy háborús övezetben hanem egy katonai parádén lettek volna. Aztán beértek a régi Ikarus mellé.
- Teper, most- szólt Gleb, majd elsütötte a fegyverét. A lövés magas hangon csattant, míg az amerikai felől mély dübbenés hangzott.
Az első és a hátsó turkáló feje vérködöt vetett, majd összecsuklottak mint két zsák krumpli.
Gleb újra lőtt. A harmadik talán fel se fogta mi történik vele.
- Szép lövés.
- Köszi, Sam. Kerülni kell. Az őrbódénál átmehetünk.
- Jó legyen úgy. - Az amerikai látta, hogy az orosz már harctéri üzemmódban van. Innentől felesleges is lett volna erőltetni a 'ki a főnök' témát.
A hangtompítókat fenn hagyták, és görnyedten elkezdtek haladni a bódé felé a fák közt.
A bódénál az erdő egészen az útig húzódott, Gleb nem is értette, miért nem ritkították még meg. Nekik mondjuk pont jól jött.
A hullák sztoikus nyugalommal feküdtek a busz mellett, tőlük jó 30 méterre, amikor átfutottak az úton.
- Odamegyek. - mondta Gleb.
- A faszt mégy oda, mindjárt itt a csomag.
- Majd ha meghalljuk a gépet. Addig nyugi van, úgyse tudjuk hova esik pontosan.
Az amerikai morgott de 'ok'-ot jelzett a kezével, aztán mást is.
Elindultak a foghíjas, gazzal benőtt betonkerítés mellett a busz felé. Semmi mozgás, a nap melegen sütött. Amikor odaértek az amerikai féltérdre ereszkedett és intett az orosz felé. Gleb szakszerűen átkutatta a két áldozatát. Némi rubel, két ezüstlánc és egy érintetlen autós elsősegélycsomag került elő a hullák mellényéből és táskájából. Aztán Gleb felmarkolta a két ak-t.
- Mi a tökömet csinálsz? - kérdezte az amerikai.
- Pénzt. - morogta Gleb és másodpercek alatt szétkapta a karabélyokat, majd beletömködte az alkatrészeket a hátiszákjába. - Darabja 10 ezer rubel. És pótalkatrész is kell. Jah. Nézd.
Azzal egy eredeti Zippo öngyújtót nyújtott oda az amcsinak.
- Rakd el.
- Kösz, Vladimir. Kész vagy?
- Da.
- Ok, akkor őrködj.
- Mit csinálsz Sam? - kérdezte Gleb mikor az amerikai az általa lelőtt halott fölé görnyedt.
- Pénzt. Sam bácsi se csak úgy szarja a lőszert. Itt az AK, ha érdekel.
- Kösz. Szétkapnád?
- Ja.
Az amerikai ugyanolyan tempóval bontotta le a kalasnyikovot, mint Gleb aki elismerően hümmentett.
- Bingó! -morogta az amerikai miközben egy aranyláncot és egy bőrbe vart acélkulacsot tömött bele a málhájába. Aztán felmorrant.
- Hoppácska. Morogta Vladimir amint az amerikai kezére és az abban himbálózó két villanógránátra meredt.
- Egyet majd tegyél el. Mondta az amerikai és lerakott egy gránátot a szétszedett AK mellé. Kész vagyok átveszem.
Ahogy az amerikai elfoglalta az őrszem testtartását, Gleb gyorsan belerámolta a táskájába a harmadik AK-t is, mellé tömte az egyik katonáról lerángatott zubbonyt, a villanógránátot az övére tűzte, majd jelzett.
A halottakat hátrahagyva indultak tovább a kerítés mentén. Elértek pár egymásra rakott nagy beton csatornaidomot.
- Itt megállunk.- közölte az amerikai.
- Jó. 1256 van és sehol a pakk.
- Gyanakodnék, ha minden terv szerint menne.
- Jogos.
Bevették magukat az egyik betoncsőbe. Hát a hátnak ültek és vártak. Aztán jó tíz perc múlva halk zúgás kelt nyugati irányból.
- Jönnek. - szólt Gleb.
- Showtime.
Kimásztak a csőből és megindultak a fal mentén. A gép ekkor már látható is volt, egy hasas A400-as közeledett.
- Tankot is ledobnak? - firtatta Gleb, az ég felé bökve.
- Tököm tudja, felőlem, csak ne ránk essen.
A gép áthúzott, és egy fekete pötty vált el a farától.
- Ott a csomag.
- Vizuális észlelés megerősítve. - morogta Gleb.
- Vladimir. Lazulj már le, nem a seregben vagy.
- Hehh. Nálatok állandó legénybúcsú volt a szolgálat?
- Na kuss. Most nyit.
A paplanernyő szétterült, jó 300 méteres magasságban.
- Hova a picsába akar ez érkezni? - morogta az amerikai.
- Be. - bökött kerítés felé Gleb.
- Oh yes. - morogta az amerikai. - akkor indulás.
Csendesen elindultak a fal mellett, ám az orosz megállt.
- Mi van Vladimir.
- Hallod ezt Sam?
- Mit?
A falon túlról kiáltozás és fegyvercsörgés hallatszott.
- A jó büdös kurva életbe... - morogta Gleb.
- Kb.
Gleb letette a fegyverét és levette a hátizsákot.
- Mit csinálsz bassza meg, mennünk kell.
- Kb 3 perc mire leér, és már a bentiek is látják. Van idő.
Gleb kinyitotta a zsákot és előkapkodta az egyik AK alkatrészeit, majd a 3 tárat, ügyes kézzel szétkapta az sks-t, beletuszkolta a hátizsákba és összeszerelte a kalasnyikovot. Megrángatta a závárt, majd hümmentett és belökte a tárat.
- Szovjet bicska, jenki. - vigyorogta az amerikai felé, miközben az döbbent arccal figyelte, ahogy Gleb feltekeri a hangtompítót a csőre.
- Nálatok még a kerti budi is kompatibilis a hadsereggel mi?
- Ismered a babakocsigyáras viccet?
- Te is tankot építesz?
Gleb csőre rántotta az AK-t.
- Majdnem.
- Akkor menjünk befelé.
Bent nagy hangzavar kelt, miközben a gyárkapu felé futottak a fal takarásában. A fal túloldalán emelkedett egy lemezcsarnok, a zajok onnan szűrődtek ki.
Aztán az orosz megálljt intett és az AK csövével a földre mutatott.
- Itt megyünk be.
A kerítés alsó eleme hiányzott és egy nagy bokor kezdte benőni.
Bekúsztak...
6 hozzászólás

Hentes

10 hónapja, 2 hete és 3 napja

Ejj de kár hogy nem tördelted be kicsit, legalább a párbeszédeknél. Nem baj azért így is élveztem, megyek a következőre!

válasz erre

VaPe

10 hónapja, 2 hete és 3 napja

Hát ez rohadt jó volt! Frankón izgalmas! Holnap második, vasárnap harmadik rész jön! Kaja mellé ideális!

válasz erre

5t3v3nk3

10 hónapja, 2 hete és 5 napja

Mordorer írta:
Olvastam a régebbi bejegyzéseidet is, ebből tudom hogy nagy rajongója vagy ennek a stílusnak és ez meg is látszik ezen a novellán. Én imádtam.
Mindjárt jön a második része is. Aztán meg a harmadik..

válasz erre

5t3v3nk3

10 hónapja, 2 hete és 5 napja

Hellblade írta:
Nem rossz..
Bár nem tudom ez volt e a cél,de engem A "Zóna" szótól,
és az orosz névtől kicsit olyan érzés fogott el,mintha ezzel akarnád nyomatékosítani hogy ez egy Stalker kinézetű' jelenet.Illetve hogy utópisztikus..
Szerintem ezek nélkül jobban átjött volna a stílusod!
Ami jó!Hajrá!További sok jó ötletet kívánok!Még több ilyet!
Nem Stalker ez inkább egy másik világ, egy másik játék.. De az is orosz...

válasz erre

Mordorer

10 hónapja, 2 hete és 6 napja

Olvastam a régebbi bejegyzéseidet is, ebből tudom hogy nagy rajongója vagy ennek a stílusnak és ez meg is látszik ezen a novellán. Én imádtam.

válasz erre

Hellblade

10 hónapja, 2 hete és 6 napja

Nem rossz..
Bár nem tudom ez volt e a cél,de engem A "Zóna" szótól,
és az orosz névtől kicsit olyan érzés fogott el,mintha ezzel akarnád nyomatékosítani hogy ez egy Stalker kinézetű' jelenet.Illetve hogy utópisztikus..
Szerintem ezek nélkül jobban átjött volna a stílusod!
Ami jó!Hajrá!További sok jó ötletet kívánok!Még több ilyet!

válasz erre
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

Maniac profiljaWickedSick profiljaszedmond01 profiljamarco profiljaNeurotic profiljaWickedSick profilja adambalonyi profiljaWarriorAutobot profilja